Jogi hatáskör nélkül? – A Tisza-kormány MTVA-átvilágítása és a közmédia jövője

A bejelentés: ígéretek és célok

Hétfő délután a Tisza-kormány második ülését követő sajtótájékoztatón Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette: megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítása. „A közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt években nem tettek eleget az MTVA alá tartozó médiumok ezeknek a kritériumoknak” – fogalmazott a kormányszóvivő.

A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal, vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. „Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel” – tette hozzá Szondi Vanda.

Ismertette azt is, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt, 2025-ben már 165,5 milliárd forint volt a költségvetési főösszege, miközben a közszolgálati feladatait nem látta el. „A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal fennálló intézményi kapcsolatokat.”

A cél – a kormányszóvivő szerint – egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el: ellenőriz, edukál és minden magyar számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.

A jogi akadály: hatáskör nélkül?

A bejelentés azonban nem maradt jogi reflexió nélkül. A Magyar Nemzet és a Mandiner által megszólaltatott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a hatályos médiatörvény szerint az MTVA pénzügyi és szervezeti kontrollja alapvetően a Médiatanácshoz és részben az Országgyűléshez tartozik, nem a végrehajtó hatalomhoz.

„A médiatörvényből az következik, hogy az MTVA pénzügyi és szervezeti kontrollja alapvetően a Médiatanácshoz és részben az Országgyűléshez kapcsolódik, nem a végrehajtó hatalomhoz. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint a kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Mivel a jogszabályok kifejezetten más szerv hatáskörébe utalják az MTVA felügyeletét, így a kormánynak erre nincs hatásköre” – erősítette meg a szakértő.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Magyar Nemzet megkeresésére közölte: nem érkezett hozzájuk megkeresés az MTVA felülvizsgálatával kapcsolatban. Az NMHH válasza szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének átláthatósága, törvényessége és társadalmi felügyelete közérdek, ezért minden olyan intézkedés támogatandó, amely e célokat – az intézményi hatás- és feladatkörök tiszteletben tartásával – szolgálja. Hozzátették: bíznak benne, hogy a tervezett vizsgálatot jogszerű keretek között, valamint a kormányzat és a közszolgálati médiarendszer közötti szükségszerű távolságtartásra figyelemmel folytatják majd le.

Tarr Zoltán tervei: médiatörvény-módosítás és átmeneti időszak

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 24.hu-nak adott interjúban jelezte: a pünkösd utáni héten benyújtják a parlament elé a médiatörvény egyes pontjainak módosítását. „Ez lehetőséget fog adni, hogy korrigálni lehessen az egy oldalra húzó és politikailag deformált közmédia-vezetés problematikáját” – mondta a miniszter.

A miniszter szerint a közmédia átalakítása két lépcsőben történik. „Az egyik az, hogy a súlyos kiegyensúlyozatlanságot a lehető legrövidebb időn belül kezelni kell. A másik pedig, hogy jelenlegi médiatörvényt át kell alakítani. Nemcsak azért, mert több ponton minimum kaotikus, hanem azért is, mert eltelt 15 év, és alapvetően megváltozott a világ és a hírfogyasztási szokások is. Anakronisztikus a jelenlegi törvény és a mai valóság kapcsolata” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy felfüggesztik-e a hírsugárzást, Tarr Zoltán azt válaszolta: „Én csak azt mondom, hogy maximum fél év az átmenet, amíg kialakul az új rendszer és megválasztott vezetője lesz. A köztes időszakban lesz egy szakértői vagy átmeneti vezetés, mert valakinek vezetni kell az intézményt a megváltoztatott törvény következtében.”

A miniszter szerint a közmédia „meg fog szűnni, mindenki tudja, hogy meg kell szűnjön, mert ebben a formában ez nem nevezhető kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak továbbra sem. Tehát ha a jogszerűség felől nézzük, akkor nem felel meg a médiatörvénynek a mostani híradó sem.”

A közmédia dolgozóinak nézőpontja

Az MTVA dolgozói ugyanakkor arról számoltak be a Népszavának, hogy a választást követő héttől kezdve megszűnt a kézi vezérlés és a cenzúra a közmédiában. „Az MTI felszabadult és szabadon dolgozik” – nyilatkozta egy kiadási joggal rendelkező szerkesztő. Hozzátette, hogy immáron ő maga adja ki a híreket.

Áttekintésük alapján a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás az MTI-n túl a közmédia további felületein is érzékelhető. Az M1 Híradó csütörtök déli adásában például teljesen objektíven számoltak be Magyar Péter miniszterelnök ausztriai látogatásáról vagy a kegyelmi ügy dossziéjának nyilvánosságra hozataláról.

Emlékezetes, hogy a Fidesz kormányzása alatt kézi vezérlés és cenzúra működött a közmédiában. Voltak úgynevezett engedélyköteles témák, amelyek körébe lényegében az Orbán-kormány számára érzékeny témák tartoztak. Még a kiadási joggal rendelkező szerkesztők sem publikálhattak például a papi pedofíliával, a migrációval, a homoszexualitással vagy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos cikkeket.

Németh Zsolt, az MTVA Pitbull becenévre hallgató csatornaigazgatója egy április 15-én tartott teljes állománygyűlésen azt mondta a dolgozóknak, hogy ameddig ő hivatalban van, addig marad a kézi vezérlés és a cenzúra a közmédiában. Az állománygyűlést követően az MTI több tucat dolgozója levelet küldött Papp Dánielnek, az MTVA vezérigazgatójának és Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának is. „Követeljük, hogy haladéktalanul állítsák vissza a Magyar Távirati Iroda független, pártatlan, szakmai alapokon nyugvó hírszolgáltatását, szüntessék meg Németh Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörét!” – olvasható a levélben.

Kérdések és aggályok

A bejelentés kapcsán több kérdés is felmerül. Vajon a kormány a jogszabályi keretek között maradva kívánja-e átalakítani a közmédiát, vagy a médiatörvény módosításával teremti meg a saját hatáskörét? A Fidesz-közeli sajtó szerint a Tisza-kormány vagy nem ismeri a médiatörvényt, vagy tudatosan meg akarja szegni azt.

A konzervatív oldalról érkező kritikák szerint a kormány lépése a közmédia feletti politikai kontroll megszerzésére irányul, ami ellentétes a független média eszméjével. A Magyar Nemzet cikke szerint „a Tisza-kormány vagy nem ismeri a médiatörvényt, vagy ismeri, de tudatosan meg akarja azt szegni”.

Ugyanakkor a kormánypárti narratíva szerint a közmédia az elmúlt 15 évben a Fidesz propagandagépezetévé vált, és a Tisza-kormány feladata éppen az, hogy ezt a rendszert lebontsa. Tarr Zoltán miniszter szerint a cél nem a rombolás, hanem az építkezés: „Egy olyan valódi közszolgálati média kialakításán dolgozunk, amely végre betölti a hivatását: amely a hatalmat ellenőrzi és nem kiszolgálja, amely edukálja a jövő generációit, és amely minden magyar ember számára tiszta, kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.”

Következtetés

A Tisza-kormány MTVA-átvilágítási bejelentése egyszerre hordozza magában a változás ígéretét és a jogi bizonytalanság kockázatát. Miközben a közmédia dolgozói már most is a szabadabb munkavégzés lehetőségéről számolnak be, a kormány lépéseinek jogi alapja kérdéses. A médiatörvény módosítása ugyan megteremtheti a szükséges jogi kereteket, de addig is nyitott kérdés, hogy a kormány milyen eszközökkel kívánja végrehajtani az átvilágítást.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Fidesz-közeli sajtó szerint a kormány lépése törvénytelen, míg a kormánypárti oldal szerint éppen a korábbi rendszer törvénytelenségeit kell orvosolni. A konzervatív olvasók számára a kérdés az: vajon a Tisza-kormány valóban egy független, kiegyensúlyozott közmédiát kíván-e létrehozni, vagy csupán a politikai befolyás új formáját építi ki? A válasz a következő hónapokban, a médiatörvény módosításának parlamenti vitája során fog kiderülni.