A Moody's döntése: marad a Baa2 és a negatív kilátás

Péntek éjjel közzétette legújabb Magyarország-jelentését a Moody's hitelminősítő. A döntés: változatlanul Baa2 szinten hagyta az ország adósságbesorolását, és a negatív kilátást sem módosította. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben nem várható felminősítés – sőt, a leminősítés lehetősége továbbra is fennáll.

A magyar adósságbesorolás 2021 őszén került fel a Baa3-ból a Baa2-be, akkor még stabil kilátással. Ezt a kilátást 2024 novemberében rontották negatívra. Az adósságbesorolás mostani szintje két lépcsőnyire van a bóvli kategóriától – vagyis a befektetésre nem ajánlott országok közé még egy leminősítés esetén sem csúsztunk volna át.

A Moody's legutóbb november végén tett közzé jelentést Magyarországról, akkor is változatlanul hagyta az ország besorolását. A cég akkori országjelentésében az állt, hogy „a negatív kilátások miatt a felminősítés a közeljövőben valószínűtlen”.

Gyenge növekedés, növekvő államadósság

A hitelminősítő elemzése felidézi, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) tavaly mindössze 0,5 százalékkal nőtt, és ez volt a harmadik olyan év egymás után, amikor a magyar gazdaság teljesítménye közel járt a stagnáláshoz. Ennek okai közé tartozott a gyenge külső környezet – mindenekelőtt a legnagyobb kereskedelmi partnernek számító Németország növekedésének huzamosabb ideje tartó lassulása –, valamint az állami beruházások jelentős visszaesése, amelynek hátterében az EU-folyósítások befagyasztása állt.

A közel-keleti háború hatásai miatt a 2026-os kilátások is romlottak valamelyest, és emiatt a Moody's az idei évre szóló GDP-növekedési előrejelzését 1,9 százalékra, a jövő évi növekedésre szóló prognózisát 2,2 százalékra csökkentette. A hitelminősítő eddig mindkét évre 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban.

A lakossági fogyasztást a választások előtti fiskális lazítás (osztogatás, mint a fegyverpénz, szja-kedvezmények stb.) támogatja, miközben a beruházások fokozatos élénkülésére számítanak a javuló hangulat és a 2026 végétől érkező uniós források miatt. Bár az export erősödésére számítanak, annak magas importtartalma korlátozni fogja a nettó külső kereslet növekedési hozzájárulását.

Hiány és államadósság: a számok beszédesek

A költségvetési hiány 2025-ben a GDP 4,7 százalékára csökkent, azonban várakozásaik szerint 2026-ban ismét legalább 5,2 százalékra emelkedik a korábbi kormány választások előtti költekezése miatt. A Fidesz-kormány legutolsó, informális, a költségvetési törvényen át nem vezetett hiánycélja GDP-arányosan 5 százalék volt. Az új miniszterelnök, Magyar Péter (Tisza Párt) arról beszélt, akár 6,8 százalék is lehet az idei hiány az előző kormány által készített számítások szerint.

A közel-keleti konfliktusra reagálva az előző kormány ismét bevezette a kiskereskedelmi üzemanyagárak törvényi korlátozását, amelyet az üzemanyag-jövedéki adók uniós minimumszintre történő csökkentésével egészített ki. Ezek az intézkedések határozatlan időre szólnak, tovább növelve a mögöttes kiadási nyomást.

A tartósan magas költségvetési hiányra és a gyengébb növekedési helyreállásra vonatkozó várakozásaik miatt az államadósság-ráta további emelkedésére számítanak: idén a GDP 76,3 százalékára, 2027-ben pedig 77,1 százalékára nő a GDP arányos államadósság. Ez összecseng a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataival, amelyek szerint az államadósság a GDP 77,9 százalékán állt a NER utolsó negyedévében – négy és fél éves rekord.

Az EU-források kulcskérdése

A Moody's azt is vázolta, milyen feltételek mellett módosítaná a leminősítésre utaló negatívról stabilra a besoroláshoz kapcsolt kilátást. „Valószínűleg stabilra módosítanánk a kilátásokat, ha jelentős és tartós javulás tapasztalható Magyarország EU-val való kapcsolatában” – írták. Hozzátették: „a jelentős uniós források felszabadítása mellett – ami potenciálisan pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a költségvetési eredményekre –, egy ilyen változás alátámasztaná Magyarország intézményi és irányítási profiljáról alkotott értékelésünket is”.

Vagyis a Moody's egyértelművé tette: a magyar gazdaság jövője szorosan összefügg az uniós források sorsával. A Tisza-kormány első nagy próbája éppen az lesz, hogy képes-e kiszabadítani a Brüsszel által befagyasztott 34 milliárd eurót. A feltételek teljesítésére augusztus végéig van idő – különben örökre elvesznek a források.

A Tisza-kormány mozgástere

Az új kormány egyelőre nem terjesztett elő átfogó költségvetési tervet. Kármán András pénzügyminiszter (Tisza Párt) május 9-én, az új országgyűlés megalakulásának napján arról beszélt, hogy „a helyzet nehéz”, de meg fogják oldani. Kármán azt ígérte, új, felelős pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, és más alapokon fogják megtervezni a jövő évit. Az új kormány többször kommunikált arról, hogy egyelőre tart a költségvetés helyzetének felmérése.

A Moody's szerint az új kormány alatt fokozatos fiskális konszolidáció indul, bár ennek pályája továbbra is bizonytalan, mivel a kabinet egyelőre nem mutatott be átfogó költségvetési tervet, és jelezte, hogy előbb fiskális auditot végez, mielőtt részletes konszolidációs intézkedéseket ismertetne.

A nagy hitelminősítők kormányváltások idején rendszerint hagynak egyfajta türelmi időt az új kormányoknak, kivárják, hogy milyen költségvetési döntéseket hoznak, lesznek-e megszorítások és reformok, illetve hogy stabil marad-e a politikai háttér. Ha viszont az előttünk álló hónapok folyamán romlik a finanszírozási helyzet, elszáll a hiány vagy politikai káosz alakul ki, könnyen előfordulhat, hogy mégis leminősítik Magyarországot a következő rating idején.

Kilátások: a következő hetek döntőek

A Moody's döntésével megkezdődött a három nagy, nemzetközileg elismert hitelminősítő Magyarország-sorozata: jövő pénteken a Standard & Poor's, majd két hét múlva pénteken a Fitch Ratings mond véleményt Magyarországról. A következő hetekben tehát kiderül, hogy a többi hitelminősítő is osztja-e a Moody's óvatos várakozását.

Az Európai Bizottság friss becslése alapján mindenesetre nem fest jól az összkép: az EB szerint a GDP 6,2 százalékára nőhet a magyar államháztartási hiány 2026-ban, „miután 2025 végén és 2026 elején több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be”.

A gyenge növekedési kilátások szintén kockázatot jelentenek a hitelminősítők szemében, bár 2026 első negyedévében az elemzői várakozásoknál némileg jobban alakult a GDP. Az idei első három hónapban az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal, éves alapon 1,7 százalékkal növekedett a mutató. Az Egyensúly Intézet becslése alapján 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben 2,6 százalékkal nőhet a gazdaság.

A Tisza-kormány előtt tehát nehéz út áll. Az örökség súlyos: magas hiány, növekvő államadósság, gyenge növekedés és befagyasztott uniós források. A Moody's jelentése világossá tette: a stabilizációhoz nem elég a jó szándék – konkrét, hiteles lépések kellenek. És ezekre a következő hetekben, hónapokban lesz szükség, mielőtt a hitelminősítők újra értékelik a magyar gazdaságot.