A bejelentés és a reakció
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök) a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állította: „Tudomásunkra jutott, hogy az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8 százalékára emelkedne az államháztartás idei hiánya.” A poszt szerint a leköszönő kabinet „teljesen kifosztaná a kasszát”, és új kötelezettségeket vállal „minél nagyobb összegben”.
Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, volt miniszter) gyorsan reagált: „Az állítása nem igaz.” A volt kormánytag szerint Magyar Péter új kötelezettségvállalásokkal vádolja a Fidesz–KDNP-kormányt, de ez valótlan. „A kijelölt miniszterelnök új kötelezettségvállalásokkal vádolja a Fidesz–KDNP-kormányt. Az állítása nem igaz” – írta Gulyás a Facebookon.
A számok mögött
A 2026-os költségvetést 3,7 százalékos hiánnyal tervezték, később 5 százalékra emelték a célt. Az év első negyedévében az államháztartási hiány elérte a 3,4 ezer milliárd forintot, ami az éves terv 81 százaléka. A gazdasági növekedés elmarad a tervezett 4,1 százaléktól – az elemzők 1,5-2 százalékot várnak. Az infláció 3,8 százalék körül alakulhat, ami tovább rontja a reálgazdasági kilátásokat.
A Politico brüsszeli hírlevele csütörtökön már arról írt, hogy a magyar hiány akár a GDP 7 százalékát is elérheti. Ez nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat: gyengülhet a forint, emelkedhetnek a kamatterhek, és újabb konfliktusok alakulhatnak ki az Európai Unióval a túlzottdeficit-eljárás miatt.
A Tisza-kormány dilemmája
Magyar Péter a bejegyzésében felszólította a minisztériumi vezetőket, hogy a Tisza-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék. „Felelős pénzügyi gazdálkodást”, a „lopás, herdálás, pazarlás” végét ígérte.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: hogyan kívánja a Tisza-kormány finanszírozni az adócsökkentési ígéreteket, miközben a hiány ilyen magas? A megszorítások réme rajzolódik ki – és Brüsszel szigorúan figyel.
Brüsszel és a források
Az Európai Unió szempontjából sem közömbös a helyzet. Magyarország már korábban is közel került a túlzottdeficit-eljáráshoz, és egy tartósan magas hiány újabb konfliktusokat eredményezhet Brüsszellel. Ez nemcsak politikai, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, különösen az uniós források körüli viták fényében.
A Tisza-kormány előtt álló kihívás óriási: miközben a választók adócsökkentést és gazdasági fellendülést várnak, a valóság az, hogy a költségvetési hiány kezelése érdekében akár fájdalmas megszorításokra is szükség lehet. A kérdés az, hogy Magyar Péter és csapata képes-e megtalálni az egyensúlyt a felelős gazdálkodás és a választási ígéretek között.