A lemondás napja
2026. május 8-án, csütörtökön Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatója közleményt tett közzé a szervezet Facebook-oldalán. „2026. május 8-ával országos kórházi főigazgatói hivatalomról lemondtam, főigazgatói munkaviszonyom az Országos Kórházi Főigazgatóságon 2026. június végén megszűnik” – írta. A bejelentés gyorsan végigfutott a magyar sajtóban: a 24.hu, a Telex, a HVG és a 444 is beszámolt róla.
Révész indoklása szerint a hatályos jogi környezetben az országos kórház-főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. „Május 9-ét követően mind a miniszter, mind a miniszterelnök személye változik. Úgy gondolom etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszem, hogy az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával” – fogalmazott.
A lemondás azonban nem csupán a kormányváltás udvariassági gesztusa. Az eLitMed portál belső értesülései szerint a távozás híre egy olyan pillanatban érkezett, amikor a miskolci öröksége – a Medcenter Kft.-vel szemben elveszített, immár 800 millió forintra duzzadt kártérítési per, valamint a június 10-én esedékes, újabb tíz milliárdot meghaladó perértékű bírósági tárgyalás – már elérte az ellátórendszer működését.
A miskolci örökség: 800 millió forint és egy újabb milliárdos per
Révész János 2018 szeptemberétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója volt. Hivatali ideje alatt az intézmény szülészet-nőgyógyászati osztályát rasszizmus vádja is érte, de ennél is súlyosabb, hogy a kórház elvesztett egy kártérítési pert a Medcenter Kft.-vel szemben. A per összege mára 800 millió forintra nőtt, és a következő tárgyaláson – június 10-én – újabb, tízmilliárd forintot meghaladó összegről döntenek.
A HVG beszámolója szerint a per már elérte az ellátórendszer működését: a betegellátásra szánt pénzből kellene fizetni. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a jobboldali kormányzás alatt az egészségügyi intézmények gazdálkodása súlyos problémákkal küzdött. Révész elődjét, Jenei Zoltánt 2023 novemberében pont az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt menesztették – ahogyan azt a 24.hu is megírta. A menesztés után nem sokkal kiderült, hogy nemcsak Jenei távozott, hanem két tucat kórházvezetőt is menesztett a belügyminiszter.
A felállós főigazgató
Révész nevéhez fűződik az a 2023-as intézkedés is, amellyel országos feltűnést keltett. A miskolci kórház főigazgatójaként írásban utasította az orvosokat, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt. A levélben ez állt: „Az orvosok 7.50-ig megérkeznek, az intézetvezetőt megérkezéskor az orvosi kar felállással köszönti. Az intézetvezető a tanácskozó ajtaját bezárja, jelezve ezzel, hogy további belépés nincs, annak érdekében, hogy az elkésők az értekezletet ne zavarják.”
A vezetői stílus – amelyet sokan a hierarchia túlzott hangsúlyozásaként értelmeztek – jól mutatja, hogy a jobboldali kormányzás alatt az egészségügyi vezetők kiválasztása gyakran politikai alapon, pályáztatás nélkül történt. Révész kinevezése is egyértelműen politikai akarat eredménye volt: Orbán Viktor nevezte ki Pintér Sándor javaslatára, anélkül, hogy pályázatot írtak volna ki a posztra.
A kormányváltás és az egészségügy jövője
Révész a lemondólevelében üdvözölte, hogy a most beköszöntő kormányzati ciklusban az egészségügyi ágazat tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviselteti magát. „Ez nemcsak az állampolgárok, betegek, hanem az egészségügyi ágazat valamennyi (egészségügyi és nem egészségügyi) munkatársa számára régóta várt, történelmi jelentőségű lehetőség. A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – írta.
A kérdés azonban az: vajon az új Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt valóban képes lesz-e strukturális reformokat végrehajtani? Hegedűs korábban azt ígérte, hogy eltávolítja az arcfelismerő rendszereket a kórházakból, és egy tanulásra alapozó egészségügyi kultúrát épít ki. A Vonalban szerint azonban a reformokhoz nem elég a jó szándék: a miskolci kórház milliárdos perei, az OKFŐ vezetői válsága és az egész ágazat eladósodása olyan örökség, amelyet nem lehet egyik napról a másikra felszámolni.
Mit jelent ez a magyar egészségügy számára?
Révész János távozása az OKFŐ éléről egy korszak végét jelzi. A jobboldali kormányzás alatt az egészségügyi vezetők kiválasztása gyakran politikai lojalitáson alapult, nem pedig szakmai teljesítményen. A miskolci kórház perei, a felállós főigazgató botránya és az ágazat eladósodása mind azt mutatják: a rendszer mély strukturális problémákkal küzd.
A lemondást Pintér Sándor leköszönő belügyminiszternek kell elfogadnia, majd felterjesztenie a miniszterelnöknek. A közlemény megfogalmazása alapján ez megtörtént. Az új kormány számára az első feladatok egyike lesz, hogy megtalálja a megfelelő vezetőt az OKFŐ élén – olyat, aki nemcsak politikai lojalitással, hanem szakmai rátermettséggel is rendelkezik. A Vonalban szerint a tét nem kisebb, mint a magyar egészségügy jövője.