Az adópolitikai szakadék: mit mondanak a szakértők, mit ígér Magyar Péter

A Tisza Párt gazdasági tervei körül jelentős ellentmondások rajzolódnak ki. Az ősz folyamán, amikor az Indexen kiszivárgott a párt gazdasági programja, világossá vált, hogy a párt vezetésének közvetlen tanácsadói és szakértői súlyos adóemelésekre készülnek – de Magyar Péter ezt nyilvánosan tagadja.

Bod Péter Ákos (egykori jegybankelnök, a Tisza tanácsadója) egyértelműen kimondta, hogy meg kellene szüntetni az édesanyák adókedvezményét és a 25 év alattiak szja-mentességét. "Megszorításokra lesz szükség, és ezt mindenki tudja" – nyilatkozta. Dálnoki Áron (a Tisza gazdasági programjáért felelős vezető) a személyi jövedelemadó emelését tartotta szükségesnek, Surányi György pedig a társasági adó emelésére szorgalmazott. Az etyeki fórumon Tarr Zoltán (a Tisza Párt alelnöke) pedig azt mondta: "választást kell nyerni, aztán mindent lehet".

Magyar Péter azonban ezeket a terveket tagadta. Az RTL híradójában azt állította, hogy nem lesznek adóemelések, sőt csökkentik a minimálbér adóterhét, és a mediánbér alatt keresők kedvezőbb helyzetbe kerülnének. A párt azt állítja, hogy nem növelik a munkát terhelő adókat, egyszerűsítenék az adórendszert, és újra szélesebb körben elérhetővé tennék a kedvezményes vállalkozói adózást.

A kiszivárgott tervezet: sávos adó, új terhek, vagyonadó

A novemberben az Indexen megjelent konvergenciaprogram azonban egészen más képet mutat. A jelenlegi 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó helyett sávos rendszer lépne életbe:
- Havi bruttó 416 ezer forintig maradna a 15 százalék
- 416 ezer forint felett 22 százalék
- Bruttó 1,25 millió forint felett 33 százalék

Since az átlagbér 687 ezer forint, ez azt jelenti, hogy az emberek többsége rosszul járna a Tisza-tervvel. A konkrét számítások szerint:
- Pedagógusok: havi 30 ezer forinttal kevesebbet kapnának kézhez
- Ápolók: havi 23 ezer forinttal lenne kevesebb a nettó fizetésük
- Rendőrök: havi 13 ezer forinttal kellene több adót fizetniük
- Katonák: havi 39 ezer forint mínusz
- Orvosok: havi 264 ezer forinttal kevesebbet kapnának kézhez

A tervezet szerint a családi adókedvezményt 30-50 százalékkal csökkentenék, a gyedet teljesen eltörölnék.

Vállalati szektort sújtó terhek

A vállalati szektort is súlyos terhek érinti. A társasági adó a jelenlegi 9 százalékról sávossá válna, a nagyvállalatok esetében akár 25 százalékra emelkedve. A tervezet számos új terhet vezetne be:
- Külön járulékok
- Bérgarancia-hozzájárulás
- "Gyermekvédelmi hozzájárulás" a cégek számára
- 32 százalékos "luxusáfa"
- Jelentős vagyonadó, amely már 500 millió forintos vagyontól életbe lépne

A kisadózási formákat szűkítenék, szigorítanák az áfa-visszaigénylést, és új adónemeket vezetnének be. A program összesen 3700 milliárd forint többletbevételt tervezne beszedni – a lakosság után a vállalati szektor terheit is jelentősen megnövelve.

A szociális ígéretek: 600 milliárd forint pluszkiadás

Eközben a Tisza szociális kiadásokat szeretne növelni. Magyar Péter az RTL híradójában azt mondta, hogy az alábbi ígéreteket már idén meg akarják valósítani:
- Nyugdíjemelés (sávosan növekvő mértékben, 120 ezer forintos minimálnyugdíj)
- Családi pótlék megduplázása
- 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló gyermekek után
- Nyugdíjas SZÉP-kártya (100-200 ezer forintos juttatás)
- Időskorúak járadékának duplázása
- 13. és 14. havi nyugdíj megtartása

A számítások szerint:
- A sávos extra nyugdíjemelés, a minimálnyugdíj emelése és az időskorúak járadékának duplázása együttesen 200 milliárd forint
- A családi pótlék megduplázása 305 milliárd forint
- A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás 70 milliárd forint
- A SZÉP-kártyával együtt a kiadások még 350-400 milliárd forinttal nőnének

Összesen legalább 600 milliárd forint pluszkiadás már idénre – miközben az adóbevételek a tervezett szinten nem realizálódnak.

A költségvetési realitás: 5 százalékos hiánycél nem tartható

A költségvetési helyzet azonban nehéz. Nagy Márton (leköszönő nemzetgazdasági miniszter) a Parlamentben tájékoztatta Kármán András (leendő pénzügyminiszter) arról, hogy az 5 százalékra tervezett idei hiánycél nem tartható. Az 2026-os költségvetésben tervezett hiány 83 százaléka már márciusra realizálódott.

A legnagyobb kockázatot jelenleg az iráni háború lezárása körüli bizonytalanság jelenti. Minél tovább marad fenn a Hormuzi-szoroson keresztüli kőolaj- és egyéb szállítások zavara, annál nagyobb a stagfláció kockázata – vagyis az infláció emelkedésének és a gazdasági növekedés lassulásának egyidejű bekövetkezése.

A Tisza válasza: korrupció felszámolása és uniós források

A Tisza Párt programja úgy számol, hogy néhány intézkedéssel 3400-4300 milliárd forinttal növelhető évente a mozgástere:
- A korrupció felszámolása
- A propaganda megszüntetése
- Az indokolatlan presztízsberuházások és túlárazott közbeszerzések leállítása
- A befektetői bizalom helyreállítása miatt csökkenő kamatterhek
- Az uniós források hazahozatala
- A növekedés beindulása miatt növekvő költségvetési bevételek

Ezek az intézkedések azonban hosszú távú hatásúak, és nem garantáltak. A kérdés, amely az év végéig válaszra vár: a Tisza-kormány mely ígéreteit tudja valóra váltani, és melyek maradnak csak szavak?