Cannes-i tapsvihar és a magyar film jövője
Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas rendezője a cannes-i filmfesztiválon adott interjújában élesen bírálta az előző kormányzat filmes politikáját, és üdvözölte a Tisza-kormány által tervezett reformokat. „Végre megint lesz egy szakmai világ, ahol nem a bohóckodással és pénzlopással foglalkoznak” – mondta a Népszavának. A rendező, aki új filmjével, a Moulin-nal versenyzett Cannes-ban, úgy véli: a magyar filmgyártásban a szakmaiságnak kell előtérbe kerülnie a korábbi években tapasztalt problémákkal szemben.
A Moulin című film, amely a francia ellenállás egyik hősének, Jean Moulin-nak a történetét dolgozza fel, 35 mm-es kópiáról került bemutatásra Cannes-ban, ami ritkaságszámba megy a digitális korszakban. „Mindenki iszonyatosan el volt ájulva ettől a vizuális ajándéktól, amit mostanában már nem adnak meg nekik a filmesek” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a jövőben egyre többen vállalkozhatnak majd erre a technikára.
A sötétség húzóereje
Nemes Jeles a filmjeiben rendre a sötétség és a kísértés témáját járja körül. „Mindig arról készítek filmet, hogy a sötétségnek nagyon nagy húzóereje van és folyamatos a kísértés” – fogalmazott. A rendező szerint a rosszindulatról érdemes lenne állítani valamit, és arról, hogy az individuális szabadságot meghozó liberális demokráciákkal együtt jön a totalitárius rendszerek visszatérésének lehetősége. „De még nem tudom, hogyan fogalmazzam ezt meg játékfilmen” – tette hozzá.
A Moulin-ban a rendező egy olyan gonoszt kreált, aki színpadra helyezi az áldozatait és a lelkükbe próbál beférkőzni. „Nem cirkusznáci, ami lehetett volna, és nem pszichologizáló, hanem mégiscsak archetipikus” – magyarázta. A főszereplőt alakító Gilles Lellouche-tól azt kérte, hogy játéka legyen annyira eszköztelen, amennyire csak lehetséges.
A filmes reformok és a magyar tradíció
Nemes Jeles szerint a magyar filmes tradíció megőrzése és a sokszínűség biztosítása kulcsfontosságú. „Magyarországon mégis van egy filmes tradíció, hogy ez létezhessen, és hogy ez a sokszínűség reprezentálva legyen” – mondta. A rendező ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a filmkészítés nem egy úri hóbort, hanem egy kötelező antropológiai forma, ami a nagy történetek elmeséléséről és újra elmeséléséről szól.
A Tisza-kormány filmes reformjai kapcsán a rendező elmondta: „Még mindig magyar filmesnek tekintem magam, és amit tudok a tervekről, az pozitív.” A reformok célja, hogy a magyar filmgyártásban a szakmaiság kerüljön előtérbe, és hogy a korábbi években tapasztalt pazarlás és szakmaiatlanság megszűnjön. A rendező szerint a változások lehetővé teszik, hogy értékes művek jöjjenek létre, amelyek a magyar kulturális örökséget gazdagítják.
A cannes-i élmény
A cannes-i bemutató kapcsán Nemes Jeles elárulta: „Azt éreztem, hogy mindent megtettünk, hogy ne tapsoljanak, de mégis tapsoltak.” A tízperces álló taps után Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a kezébe nyomta a mikrofont, hogy gyorsan lezárja az eseményt. A rendező szerint a közönség fogadtatása megható volt, és úgy érzi, hogy a filmmel sikerült elérnie a célját.
A Moulin című film a francia ellenállás egyik hősének, Jean Moulin-nak a történetét dolgozza fel, aki a náci megszállás idején harcolt a szabadságért. A filmben a rendező egy olyan embert ábrázol, akit a körülmények tesznek naggyá, és aki a sötétség ellen küzd. A film üzenete ma is aktuális: a szabadság és az emberi méltóság védelme mindennél fontosabb.