A varsói nyilatkozat
Szerda délelőtt Varsóban, a lengyel miniszterelnöki hivatal előtt Donald Tusk és Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) kezet rázott a kamerák előtt. Az első hivatalos külföldi út – amelyet a miniszterelnök hat miniszterrel és egy hazarendelt nagykövettel tett meg – protokolláris része után azonban a magyar kormányfő a lengyel sajtónak tett nyilatkozataival kavart vihart.
A Rzeczpospolita című tekintélyes lengyel napilapnak adott interjúban Magyar Péter kijelentette: „Azt hiszem, hogy amikor véget ér a háború, az egész Európai Unió visszatér az orosz gáz vásárlásához, mert az olcsóbb.” A miniszterelnök szerint a versenyképesség és a földrajzi adottságok is ezt diktálják.
„E tekintetben nagyon pragmatikus vagyok. Tudom, hogy ezért bírálnak. Megértem ezt a bírálatot. És bár nem tetszik, elfogadom. De egyszerűen nem csak az ellátás biztonságát akarom, hanem az alacsonyabb árakat is. Ilyen megbízatást kaptam a magyar néptől” – mondta a miniszterelnök a lapnak.
A kijelentés azonban nem csupán azért meglepő, mert a Tisza Párt az elmúlt években többször is az orosz energiaimport betiltása mellett tette le a voksát, hanem azért is, mert a párt gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István (a Shell korábbi globális alelnöke) korábban az ATV-ben arról beszélt, hogy idővel le kell válni az olcsó orosz energiahordozókról.
A Tisza Párt kettős mércéje
A Mandiner által idézett dokumentumok szerint a Tisza Párt képviselői az elmúlt két évben legalább öt alkalommal szavaztak az orosz energiaimport korlátozása mellett. A párt EP-képviselője, Lakos Eszter rendre igennel szavazott az orosz gáz és olaj kivezetésére irányuló uniós javaslatokra. A Tisza támogatta az ENSZ 2024-es bakui éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) határozatát is, amely szintén az orosz energiaforrásoktól való mielőbbi elszakadást szorgalmazta.
Most pedig a párt elnöke, a miniszterelnök arról beszél, hogy az EU-nak vissza kell térnie az orosz gázhoz. A kérdés jogos: vajon a Tisza Párt energiapolitikája a pragmatikus megfontolásokon vagy az ideológiai elköteleződésen alapul?
A válasz nem egyértelmű. Magyar Péter a lengyel lapnak adott interjúban elismerte: „nagyon szoros kapcsolat van az energia és a földrajz között”. Szerinte Lengyelországnak sikerült felszámolnia ezeket a függőségeket, és nagymértékben diverzifikálnia az energiaforrásait. „Ez hatalmas teljesítmény. De azt is meg kell érteni – és meggyőződésem, hogy a lengyelek ezt értik –, hogy ez egy olyan folyamat, amelyhez idő kell” – mondta.
Tusk ajánlata és a földrajz
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón felajánlotta segítségét Magyarországnak az orosz energiafüggőség csökkentésére. Tusk szerint Lengyelország már teljesen függetlenné vált az orosz energiahordozóktól, és kész megosztani tapasztalatait. A lengyel kormányfő azt is közölte, hogy magyar kollégájával együtt dolgoznak majd egy közös álláspont kialakításán Ukrajna kérdésében.
Magyar Péter azonban a lengyel lapnak adott interjúban elismerte: a Balti-tengeren, Lengyelországon és Szlovákián át szállítható cseppfolyósított gáz (LNG) „jelentősen drágább” a Romániából, Oroszországból vagy Ausztriából érkező gáznál. „Megnyertük a választásokat, legyőztük Orbánt. A győzelmünk elsöprő volt. De a földrajz nem változott emiatt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő szerint Tusk ígéretet tett arra, hogy „mindent megtesz a (gáz)ár csökkentéséért, hogy az ajánlat minél versenyképesebb legyen”, az eredmény azonban a gázpiacon is múlik. Emellett új interkonnektorokat akarnak építeni a diverzifikáció érdekében.
Mit jelent ez a magyar családoknak?
A kérdés nem csupán politikai, hanem nagyon is konkrét anyagi vonzatokkal bír. Szijjártó Péter (Fidesz-KDNP, volt külügyminiszter) egy szentendrei választási fórumon rámutatott: a magyarok azért fizetik Európában a legalacsonyabb energiaárakat, mert az előző kormány kitartott az olcsó orosz energia mellett.
„Ez a kettő meg azért lehet, mert mi (Orbán-kormány – szerk.) kitartottunk amellett, hogy nem vagyunk hajlandók az energiabeszerzésre ideológiai kérdésként tekinteni, mi kitartottunk amellett, hogy az olcsó energia a jó energia, és kitartottunk amellett, hogy nem vagyunk hajlandók ideológiai alapon az eddiginél drágább energiaforrásokat venni” – hangzott el a politikus szentendrei választási fórumán.
A volt miniszter szerint a Tisza Párt programja, amely az energiaátállást illeti, eltörölné a rezsicsökkentést és a védett benzinárat is, ami becslése szerint havi szinten akár 100 ezer forintos plusz kiadást jelenthetne egy magyar családnak.
Az EU és a háború utáni forgatókönyv
Magyar Péter szerint az EU politikája „nagyon megváltozik az (ukrajnai) háború befejezése után”, amelyre „remélhetőleg nagyon gyorsan sor fog kerülni”. A miniszterelnök úgy véli, hogy az uniós energiapolitika jelentősen átalakulhat, Európa versenyképessége szempontjából az alacsony energiaárak meghatározóak maradnak.
A kijelentés azonban ellentmond az EU hivatalos álláspontjának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban közölte: stratégiai baklövés lenne visszatérni az orosz fosszilis energiához. Az EU hivatalos célja, hogy 2027-re teljesen megszüntesse az orosz energiahordozók importját.
Merre tovább?
A kérdés továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány a pragmatikus energiaellátást vagy a korábbi ideológiai elköteleződést választja? És ami még fontosabb: ki fogja megfizetni az átmenet költségeit?
A magyar családok számára a tét óriási. A rezsicsökkentés és a védett benzinárak fenntartása vagy megszüntetése nem csupán politikai kérdés, hanem a mindennapi megélhetés alapja. A Tisza Pártnak előbb-utóbb egyértelmű választ kell adnia: az olcsó orosz gáz vagy a drágább, de ideológiailag elfogadhatóbb alternatívák mellett teszi le a voksát?
Addig is a magyar családok figyelik a varsói nyilatkozatok és a parlamenti szavazások közötti ellentmondást – és várják a választ.