A három hónap, ami mindent megváltoztatott
Április 23-án újraindult az orosz nyersolaj szállítása a Barátság kőolajvezetéken – de a közel három hónapos üzemszünet alapjaiban változtatta meg az energetikai infrastruktúra szerepét. A január 27-e óta tartó leállást Ukrajna orosz támadással indokolta, ám a magyar és a szlovák kormány szerint politikai okai voltak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatai és az, hogy Kijev megtagadta az Európai Unió szakértőitől a sérült vezetékszakasz vizsgálatának lehetőségét, ezt támasztják alá.
Az uniós nyilatkozatok és a nemzetközi sajtó beszámolói azt támasztják alá, hogy Kijev az olajszállítás újraindításának blokkolásával nyomást akart gyakorolni Magyarországra, és befolyásolni kívánta az országgyűlési választás kimenetelét. A magyarországi energiaellátás hónapokig tartó akadályozása új helyzetet teremtett: egy globális energiapiaci krízis közepette a nyugati szövetségi rendszeren belül is geopolitikai tényezővé vált az energetikai infrastruktúra.
A magyar válasz: a 90 milliárd eurós blokád
Magyarország és Szlovákia erre válaszul – több más szankció mellett – blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, amely a háború sújtotta ország alapvető rövid távú finanszírozását szolgálja. Orbán Viktor leköszönő kormányfő ígéretéhez hűen megszüntette az uniós kölcsön folyósításának vétóját, amint a vezetéken ismét elindult az olajszállítás a Mol és a Slovnaft finomítójába. Ez a lépés világosan mutatja: a magyar kormány számára az energiabiztonság nem alkudható.
A Tisza Párt és az orosz energia: veszélyes irány?
A Tisza Párt korábban rendszeresen kiállt amellett, hogy Magyarországnak le kell válnia az orosz energiáról. A Shell korábbi globális alelnöke, a Tisza Párt leendő gazdasági minisztere is többször beszélt erről. Miután év elején Ukrajna leállította a Barátság kőolajvezetéket, kiderült, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) és Orbán Anita arról egyeztetett Friedrich Merz német kancellárral és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Magyarországot milyen módon kell leválasztani az orosz energiáról.
Ez az egyeztetés aggasztó kérdéseket vet fel. Vajon az új kormány kész lenne feláldozni az olcsó orosz energiát a nyugati elvárások oltárán? Az ukrán RBC portál nemrég részletes elemzést közölt a témáról, amely szerint bár a Barátság vezetéken újraindult a szállítás, az orosz olaj tranzitja hamarosan ismét leállhat. A lap kiemelte, hogy 2027-ben életbe lép az EU teljes orosz energiaembargója. Ekkor az olajszállítás is véget érhet, hacsak Magyarország és Szlovákia nem kap újabb felmentést. Brüsszel eddig határozatlan időre szóló kivételt biztosított a két országnak, ám ha a 2027-es teljes tilalom hatályba lép, ezek az engedmények is megszűnhetnek. Így Ukrajna akár már nyolc hónapon belül lezárhatja a vezetéket.
Mi a tét?
Magyarországon az olcsó orosz energia nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez és a lakosság jólétéhez. A családok fűtése, a gyárak termelése, a benzinkutak ára – mind-mind attól függ, hogy van-e stabil, megfizethető energiaforrás. Ha a Tisza-kormány a nyugati nyomásnak engedve lemondana erről, az súlyos áremelkedéshez és gazdasági nehézségekhez vezetne.
A kérdés most az: vajon az új, Magyar Péter vezette kormány is folytatja ezt a veszélyes irányt, amely a magyar családok energiaellátását és a gazdaság működését is veszélyezteti? Vagy felismeri, hogy a pragmatikus energiapolitika – az orosz energiafüggőség fenntartása – az egyetlen járható út a magyar nemzeti érdekek védelmében? Az elkövetkező hónapok döntései megmutatják, hogy az új kormány valóban a magyar emberek érdekeit képviseli-e, vagy csupán Brüsszel és Kijev eszközévé válik.