A forint szárnyalása
A forint árfolyama a választások óta erősödik, sokan a Tisza Párt győzelmének tulajdonítják ezt. A szakértők azonban óvatosságra intenek. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője a Mandinernek elmondta: az árfolyammozgásokat inkább a jegybank következetes és szigorú kommunikációja, valamint a monetáris politika befolyásolta, nem a választási várakozások.
„A lengyel választást lehet jó példának felhozni, ott nagyon jól kitűnt, hogy a választások előtt két héttel tért el a zloty jegyzése a régiós trendektől. Emiatt is mondhatjuk azt, hogy az elmúlt hónapok forinterősödését összességében nem a választásokhoz kötődő várakozások, sokkal inkább a monetáris politika befolyásolta, a következetes és szigorú jegybanki kommunikáció” – mondta a szakértő.
Varga Mihály üzenete
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a forint erősödésének tartósságáról még meg kell győződni. Hozzátette: az új kormánynak fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatnia. A jegybankelnök szerint a költségvetésben is vannak kockázatok, és az új kormány gazdaságpolitikáját nagy bizonytalanság övezi.
A jegybank előrejelzése szerint az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakulhat, akár az 5 százalékot is meghaladhatja, 4 százalék alá majd csak egy évvel később térhet vissza. Varga Mihály elismerte, hogy a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs kilátásokra.
A szakértők figyelmeztetése
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője szerint a 360-365 forintos euróárfolyam nincs összhangban a gazdasági fundamentumokkal, és az év végére gyengülés várható. „Mi arra számítunk, hogy az év végére a mostaninál valamivel gyengébb forint lesz, mert szerintünk a 370 feletti szint van inkább összhangban a magyar gazdasági fundamentumokkal” – tette hozzá az elemző.
Az elemző szerint az infláció egy része most „mesterségesen el van nyomva”, de még így is 2 százalék alatt volt februárban és márciusban is. Kijelentette, ahhoz, hogy az infláció kezelhető szinten maradjon és a jegybank 3 százalékos inflációs céljával hosszabb távon konzisztens legyen, a jelenleginél gyengébb forintra van szükség.
Az euróbevezetés kérdése
A piacok ugyanakkor az euróbevezetés lehetőségét is árazzák, ami további erősödést hozhat, de a hosszú távú stabilitás még bizonytalan. A Tisza Párt által ígért euróbevezetés kapcsán Varga Mihály óvatosságra intett: ha nem előzi meg alapos tervezői munka, rosszul is elsülhet. Az alapítók belépése óta tíz ország csatlakozott az euróövezethez, de nagyjából a fele nem járt jól ezzel a döntéssel.
Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a G7 Paradigma konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintnak nagyon rossz a marketingje, a valós teljesítménye viszont már évek óta nem az. „Az elmúlt egy-két-három évben, különösen amióta Varga Mihály a jegybank elnöke, egyáltalán nem volt rossz forintban megtakarítani, sőt valójában jobb volt, mint euróban tenni ezt” – emelte ki a tőkepiaci szakember.
Következtetés
A forint erősödése mögött tehát nem egyértelműen a Tisza Párt győzelme áll, hanem a jegybank következetes politikája. A piacok ugyanakkor az euróbevezetés lehetőségét is árazzák, ami további erősödést hozhat, de a hosszú távú stabilitás még bizonytalan. A Tisza-kormánynak fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatnia, hogy a forint erősödése tartós legyen.