Egy bankár a kormányban: Kármán András pályafutása
Kármán András nem új szereplő a magyar politikában, bár neve az utóbbi évek során kevésbé volt jelen a közéletben. 1997-től dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, ahol a pénzügyi szabályozás alapjait tanulmányozhatta. 2010-ben, az Orbán-kormány megalakításakor, Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára lett. Ez a pozíció lehetőséget adott volna neki, hogy formálja a magyar gazdaságpolitikát, de már ekkor megjelentek az első feszültségek.
Kármán nem értett egyet György Matolcsy nevéhez köthető unortodox gazdaságpolitikával, amely a bankadó bevezetésével járt. Ez az adó különösen a pénzintézetek nyeresége után vetítve terhelné a szektort – és Kármán, mint pénzügyi szakember, ezt nem támogatta. Az eltérő nézetek miatt már 2011-ben, mindössze másfél év után, megbízatása megszűnt. Ez az első jele volt annak, hogy Kármán nem hajlandó kompromisszumot kötni az alapelveivel, még akkor sem, ha az politikai ára van.
A Nemzetgazdasági Minisztériumból való távozása után Kármán András az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) vállalt vezető pozíciót, ahol 2014-ig az igazgatóság tagja volt. Ezt követően az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetőjeként és elnökeként dolgozott 2017-től. Ezek a pozíciók nemzetközi pénzügyi tapasztalatokat és kapcsolatokat adtak neki, amelyek most a magyar gazdaságpolitika formálásában játszhatnak szerepet.
A Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője
Kármán András tavaly ősszel lépett szín elé a Tisza Párt kötelékében, amikor a párt bemutatta pénzügyekért és adóügyekért felelős szakpolitikusát. Nem vesztegette az időt: azonnal aktívan részt vett a párt gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában. A párt nagykanizsai kongresszusán már az első sorban ült, és szoros kapcsolatot alakított ki Magyar Péterrel.
Tavaly szeptemberben, mindössze egyetlen nappal azután, hogy nyíltan szín elé lépett volna a Tisza Párt kötelékében a szervezet kötcsei rendezvényén, Kármán előadást tartott a Corvinus Egyetemen. Ez az előadás azonban nem volt véletlen: benne volt az a gazdaságpolitikai program, amelyet a Tisza képviselni kíván. Kármán nyíltan bírálta az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére bonyolult és torz ösztönzőkkel terhelt adórendszert. Szót ejtett arról is, hogy az adórendszer tele van különféle szektorális különadókkal – és ezek között a bankadó is szerepelt.
Ez az előadás azonban érdekes helyzetbe hozta Kármánt. Még nyárig az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után. Így felvetődött a kérdés: vajon Kármán saját érdekeiből támadja-e a bankadót, vagy valóban gazdaságpolitikai meggyőződésből? Kármán kikérte magának ezt a feltételezést, hangsúlyozva, hogy ő nem "külföldi bank fizetett embere".
Az euró bevezetésének szándéka és költségvetési szigor
Kármán András már a választási győzelmet követően személyesen tárgyalt Varga Mihály Magyar Nemzeti Bank elnökével. Ez a találkozás nem volt véletlen: fontos, hogy a kormány által meghatározott fiskális politika és a független MNB által irányított monetáris politika szinkronban mozogjon. A két vezető megállapodott abban, hogy Magyarország legkésőbb a 2030-as évek elejére bevezeti az eurót.
Az euró bevezetésének szándéka jelentős gazdaságpolitikai következménnyel jár. Az euróövezethez való csatlakozáshoz szigorú költségvetési kritériumokat kell teljesíteni – az úgynevezett Maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési deficit és az államadósság szintje alatt kell maradnia bizonyos küszöbértékeknek. Ezért a következő években világos, fegyelmezett költségvetési politika várható, amely szűkebb mozgásteret hagy a szociális kiadások növelésére.
A hitelminősítők és a nemzetközi befektetők már megelőlegezett bizalommal várják ezt a fordulatot. Az euró bevezetésének szándéka ugyanis azt jelzi, hogy a Tisza-kormány komolyan veszi a költségvetési fegyelmet és a gazdasági stabilitást. Ez hosszú távon stabilabbá teheti a magyar gazdaságot, de rövid távon szigorú költségvetési politikát jelent.
Aggodalmak a piacpárti fordulat miatt
Kármán bankári múltja és nem titkolt piacpárti nézetei azonban aggodalmakat is felvetnek az átlagember számára. Sokan attól tartanak, hogy a Tisza-kormány visszatér a szabályozatlanabb neoliberális gazdaságpolitikához, amely az 1990-es és 2000-es évek elején jellemző volt. Ez azt jelenti, hogy felszámolja az állami árszabályozásokat, valamint a családtámogatási rendszert, amely az utóbbi évtizedben jelentős szociális támogatást nyújtott a családoknak.
Kármán azonban már jelezte, hogy a Tisza-kormány nem szándékozik radikális változásokat végrehajtani. A napokban bejelentette, hogy a kormány egyelőre fenntartja a védett üzemanyagárakat, és az árréskorlátozásokat csak akkor vezeti ki, amikor a piaci árakhoz az infláció meglódulása nélkül is vissza lehet térni. Ez azt jelzi, hogy Kármán és a Tisza-kormány nem szándékozik az átlagember terheit hirtelen növelni.
Orbán kritikája és a politikai kontextus
Orbán Viktor is megjegyzéseket tett Kármán személyéről, miután az Indexen kiszivárgott a Tiszának készült, úgynevezett "megszorítócsomag". A párt tagadta, hogy ez az ő programjuk lenne, de Orbán a Facebookon közzétett videójában nyíltan beszélt Kármánról. "Egy bankár, az Ersténél dolgozik" – mondta az ex-miniszterelnök, és emlékeztetett arra, hogy már volt államtitkára. "Nekem is volt államtitkárom. Egy-másfél év után tettem ki. Egy okos ember, ismeri a számokat, emberek közé nem szabad engedni" – tette hozzá Orbán.
Ez az utolsó mondat különösen érdekes. Orbán nem azt mondta, hogy Kármán rossz gazdaságpolitikus, vagy hogy nem ért a pénzügyekhez. Azt mondta, hogy "emberek közé nem szabad engedni". Ez arra utal, hogy Orbán szerint Kármán piacpárti nézetei nem feltétlenül szolgálják az átlagember érdekeit, és hogy a gazdaságpolitika nem lehet pusztán technikai kérdés, hanem szociális és politikai dimenzióval is rendelkezik.
Orbán kritikája azonban nem új: az Orbán-kormány alatt is voltak hasonló feszültségek a gazdaságpolitika irányáról. Az unortodox gazdaságpolitika, amely az Orbán-kormányt jellemezte, szándékosan eltért a nemzetközi pénzügyi közösség által preferált neoliberális modellektől. Az Orbán-kormány az állami árszabályozásokat, a szektorális adókat és a családtámogatásokat használta eszközként az átlagember védelme érdekében.
Mit jelent ez az átlagembernek?
A Kármán András kinevezése tehát egy fontos fordulópontot jelent a magyar gazdaságpolitikában. Az Orbán-kormány unortodox, szociálisan védelmező gazdaságpolitikájáról a Tisza-kormány egy nemzetközi pénzügyi közösség által preferált, piacpárti modellre térhet át. Ez hosszú távon stabilabbá teheti a magyar gazdaságot, de rövid és középtávon az átlagember számára szigorúbb költségvetési politikát és potenciálisan magasabb árakat jelenthet.
A védett üzemanyagárak fenntartásáról szóló ígéret azonban azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem szándékozik az átlagember terheit hirtelen növelni. Az euró bevezetésének szándéka pedig azt mutatja, hogy a kormány hosszú távú gazdasági stabilitásra törekszik.
A kérdés tehát az, hogy Kármán András és a Tisza-kormány képes-e egyensúlyt teremteni a nemzetközi pénzügyi közösség által preferált piacpárti gazdaságpolitika és az átlagember szociális védelme között. Ez a próbatétel lesz az új kormány gazdaságpolitikájának valódi próbája.