A díszterem váratlan vendége
Hétfőn délelőtt 10 órakor nyílik meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. közgyűlésének ünnepi ülése a pesti rakpart melletti székház Dísztermében. A program szerint Freund Tamás MTA-elnök köszöntőjét követően Magyar Péter leendő miniszterelnök (Tisza Párt) mond beszédet – közölte az Akadémia vasárnap. Az eseményen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is. A díszelőadást Monok István, az MTA doktora, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartja.
Az MTA április 16-án közleményben tudatta: egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal. Az Akadémia kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények – köztük az egyetemek – autonóm és transzparens működését. A közleményt Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes jegyezték. Az MTA-nak az elmúlt években több vitája volt a tudományszervezést alapjaiban átalakító távozó kormánnyal, bírálták a kutatóhálózat megbontását is.
Tisztújítás és új irányok
Az ünnepi ülés után, kedden zárt munkaközgyűlés keretében tisztújítást tart az MTA. Az új vezetők megválasztására azért van szükség, mert a jelenlegi tisztségviselők hároméves megbízatása az alapszabály értelmében idén májusban lejár. Az elnöki posztért négy jelölt indul: Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus. A főtitkári tisztségért Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus verseng. A főtitkárhelyettesi pozícióra Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus pályázik. A közgyűlés emellett alelnököket és elnökségi tagokat is választ.
A tisztújítás különös jelentőséggel bír: az új vezetésnek kell majd együttműködnie a Tisza-kormánnyal, amely a tudományos-technológiai minisztérium létrehozásával új struktúrát hoz a kutatásfinanszírozásba. A kérdés az, hogy az MTA megőrzi-e függetlenségét, vagy a politikai támogatásért cserébe enged a kormányzati elvárásoknak.
Ünnepi program és Nobel-díjas köszöntés
Az ünnepség részeként kedden délután köszöntik Krasznahorkai László Nobel-díjas írót, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagját. A székház előtt felavatják a Határtalan történet című műalkotás új kövét, majd az író felolvasást tart a közgyűlési tagoknak. A programot koncert és kerekasztal-beszélgetés zárja. Május 5-én a Külső Tagok Fórumát, május 6-án a Fiatal Kutatók Fórumát rendezik meg.
Az ünnepi ülés keretében átadják az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat is. Ezek a kitüntetések a magyar tudományos élet legrangosabb elismerései közé tartoznak.
A politika és a tudomány találkozása
Az MTA nyílt kiállása a Tisza Párt mellett nem előzmény nélküli. Az Akadémiának az elmúlt években számos konfliktusa volt a távozó kormánnyal, különösen a kutatóhálózat átszervezése és a HUN-REN rendszer kialakítása kapcsán. Lovász László, az MTA korábbi elnöke április 30-án levélben mondott le a HUN-REN kutatóhálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsából, jelezve, hogy nem tud azonosulni a vezetéssel. A kutatók egy része nyíltan követeli a visszatérést az MTA-hoz, ahol autonómiát és méltó fizetéseket remélnek.
A Tisza Párt programja ígéretet tesz a kutatói autonómia helyreállítására és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítására. Ugyanakkor a konzervatív értékek híveiben aggodalmat kelthet, hogy a tudományos élet ismét politikai irányítás alá kerül-e, még ha más színben is. Az MTA vezetése most nyíltan a Tisza Párt mellé állt, ami felveti a kérdést: vajon a politikai támogatás valódi tudományos szabadságot hoz, vagy csupán új irányú függést teremt?
Kontextus: a Tisza-kormány és a tudomány
A Tisza Párt kormányalakítása óta számos területen jelezte a változás szándékát. A 16 minisztériummal induló kormányban a tudományos-technológiai tárca külön minisztériumot kapott, amit Tanács Zoltán vezet majd. A szakmai szervezetek és az egyetemek képviselői vegyes érzelmekkel fogadják az új struktúrát: egyrészt remélik a források bővülését, másrészt tartanak a politikai befolyás növekedésétől.
Az MTA közgyűlésén elhangzó beszéd várhatóan kulcsfontosságú lesz a tudományos közösség és a kormány közötti viszony alakulásában. Magyar Péter szavai sokat elárulnak majd arról, hogy a Tisza-kormány milyen szerepet szán a tudománynak a nemzeti stratégia részeként.
Záró gondolatok
A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlése történelmi pillanat: a politikai hatalomváltás és a tudományos intézményrendszer átalakulása egyszerre zajlik. Az MTA vezetése nyíltan a Tisza Párt mellé állt, ami a konzervatív értékek híveiben aggodalmat kelthet: vajon a tudományos élet ismét politikai irányítás alá kerül-e, még ha más színben is? A következő hónapokban kiderül, hogy a változás valódi autonómiát hoz-e a kutatóknak, vagy csupán a politikai függés új formáját.