Az Abel-díjas matematikus nem tudott azonosulni
Lovász László, az Abel- és Wolf-díjas matematikus április 30-án levélben mondott le a HUN-REN Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének tagságáról. Gulyás Balázs HUN-REN-elnök 2025 novemberében kérte fel a testület tagjainak közé, azzal a reménnyel, hogy tanácsaival szolgálni tudja a magyar tudomány ügyét. A testület tizenhárom nemzetközileg elismert, főként külföldi tudósból áll, akiket arra kértek fel, hogy javaslataikkal és véleményükkel támogassák az irányító testület munkáját a hálózat kutatási stratégiájának fejlesztésében, valamint a nemzetközi beágyazottságának érdekében.
Az MTA korábbi elnöke azonban mindössze hat hónappal később — a Fidesz választási veresége után — már nem tudott azonosulni a szervezet vezetésének több kijelentésével. A lemondás diszkrét módon történt: sem Lovász, sem a HUN-REN nem adott hivatalos közleményt, csak eltűnt a matematikus fényképe a honlapról. A HVG megkeresésére érkezett nyilatkozat azonban világossá tette: nem szokványos személyzeti változásról van szó, hanem egy nemzetközileg elismert tudós tudatos politikai gesztusáról.
Személyes támadások a kutatóintézeti főigazgatók ellen
A matematikus két konkrét kijelentésre hivatkozott lemondó levelében. Az egyik Gulyás Balázs és Jakab Roland vezérigazgató április 23-án közzétett nyilatkozata volt, amelyben azzal vádolták a kutatóintézeti főigazgatókat, hogy kritikáikat — amelyekben a kutatói önkormányzatiság elvének marginális érvényesüléséről beszéltek — pozícióféltés vezérli.
A főigazgatók korábban a hálózat centralizációs törekvéseit bírálták, szorgalmazva a kutatóközpontok teljes szakmai és gazdasági önállóságának biztosítását. Ez a kritika azonban nem szakmai vitát váltott ki, hanem személyes támadásokat. A HUN-REN vezetése azzal vádolta a főigazgatókat, hogy nem valódi szakmai aggályok, hanem pozícióféltés vezérli őket.
"Számomra elfogadhatatlan az ilyen személyes támadás olyan kollégák ellen, akik az elmúlt években sokat tették a magyar tudományért" — írta Lovász. Ez az állítás különösen jelentős, hiszen az MTA korábbi elnöke ismeri ezeket a kutatóintézeti vezetőket, és tudja, milyen munkát végeztek az elmúlt évtizedekben.
A személyes támadások a Fidesz tudománypolitikájának jellegzetes módszere volt. Az előző kormányzat nem vitázott szakmai kérdéseken, hanem személyesítette az ellentéteket. Ez a megközelítés azonban a tudományos közösségben — amely az érvelésre és a logikára épül — különösen kontraproduktívnak bizonyult.
Az MTA-hoz való visszakerülés kérdése
A másik ok egy április 26-i Telex-interjú volt, amelyben a HUN-REN vezetői katasztrófának nevezték volna a kutatóhálózat MTA-hoz való visszakerülését. Ez a kijelentés Lovász László számára különösen problematikus volt: az MTA korábbi elnökeként az utolsó két évét azzal töltötte, hogy az intézethálózatot az MTA-ból kiszakító kormányzati törekvések ellen harcolt.
"Az MTA egykori elnökeként, aki hivatali idejének utolsó két évét töltötte azzal, hogy az intézethálózatot az MTA-ból kiszakító kormányzati törekvések ellen harcolt, álláspontom ebben a nagyon markáns kérdésben teljesen ellentétes Gulyás Balázs és Jakab Roland megnyilvánulásaival" — írta a matematikus.
Ez az ellentét nem pusztán személyes vagy politikai: a HUN-REN vezetésének álláspontja közvetlenül ellentmond annak, amit Lovász az MTA elnökeként képviselt. A kutatóhálózat 2019-ben történt leválasztása az MTA-ról a Fidesz-kormányzat tudománypolitikájának egyik legvitatottabb döntése volt. Lovász, aki az MTA-t vezette, amikor ez megtörtént, az intézmény autonómiájáért küzdött. Most a HUN-REN vezetői azt állítják, hogy katasztrófális lenne visszakerülni az MTA-hoz — amely implicit módon azt sugallja, hogy Lovász az MTA elnökeként nem volt képes megfelelő intézményt vezetni.
A Fidesz tudománypolitikai rendszere összeomlik
Lovász lemondása szimbolikus jelentőséggel bír. Az MTA korábbi elnöke, nemzetközileg elismert tudós lemondása azt jelzi: a Fidesz tudománypolitikai konstrukciója a választási vereség után szinte azonnal inogni kezdett. Mindössze két hét alatt világossá vált, hogy a magyar tudományban teljes rendszerváltás jön.
A Fidesz-kormányok valódi rendszerátalakítással próbálkoztak a tudományos szférában — még jelentősebb pluszpénzt is ígértek. Mindezt felülről levezényelve, a kutatóhálózatot erőszakosan elorozva, az Akadémiát többszörösen megalázva és zsarolva, az éhbéren tartott kutatók elleni politikai kampányokat folytatva hajtották végre. Az eredmény azonban az lett, hogy még a korábban konzervatív többségű akadémikusokat is sikerült maguk ellen fordítaniuk.
A HUN-REN körüli vita az elmúlt időszakban tovább erősödött. Több mint száz vezető szakember közös javaslattal fordult a kormányhoz a tudományos autonómia helyreállításáról. A Magyar Tudományos Akadémia jelezte, hogy kész lenne visszavenni a kutatóhálózatot, és az MTA elnökjelöltjei is nyitottnak mutatkoznak erre a megoldásra.
A rendszerváltó hangulat
A HUN-REN eddigi urai, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató ellen nyílt lázadás van folyamatban. A kutatóintézeti vezetők már a tudományos közéletből való távozásukat követelik. Az intézetigazgatók arról számolnak be, hogy sokáig nem ismerték a finanszírozási szerződés részleteit, és bizonytalannak tartják az új teljesítménykövetelményeket.
A kutatók pedig — akik az elmúlt évtizedben megalázva, éhbéren tartva dolgoztak — végre felszólalnak. Az egyik intézetigazgató szerint az előző kormányzat valójában háborút viselt az MTA-val szemben. "Az MTA autonómiáját nem tudta elviselni az előző rendszer. Ugyanez vezette az egyetemek kiszervezését is, amik aztán emiatt ki is záródtak az EU-s diákcseréből és a nemzetközi kutatási pályázatokból" — mondta egy akadémikus.
Reménység és bizonytalanság
Lovász László abban bízik, hogy "a magyar tudományos kudomány ügye jobb irányba fordul a közeli jövőben." Ez a reménység azonban nem naiv optimizmus, hanem a tudós tapasztalatán alapul. Lovász tudja, hogy a tudományos közösség képes önszerveződésre és önvédelemre, ha az intézmények autonómiájáról van szó.
Az azonban nagyon nem mindegy, hogyan fog végbemenni a rendszerváltás. Sokan azt sem szeretnék, ha egy az egyben a régi rendszer jönne vissza. Az MTA és a kutatóhálózat jövője most a Tisza Párt vezetésű kormány kezében van — és az első jelzések szerint nyitottabbak az autonómia helyreállítására, mint az előző kormányzat volt. De a konkrét lépéseket még meg kell tenni, és a tudományos közösség figyelmesen fogja követni azokat.