Pintér Béla: Vidnyánszky Attila megkeserítette az életemet – a NER öröksége és a Tisza-kormány kulturális kihívásai

„A NER átszőtte az életemet”

Pintér Béla rendező a Válasz Online-nak adott, a 24.hu és a Telex által is szemlézett interjújában nem kertelt: a NER által meghatározott másfél évtizedet keserűen élte meg. „A NER átszőtte az életemet, keserű zamata végig ott volt a szánkban” – idézte fel a rendező, aki szerint a kormánypárti propagandaplakátok és a közpénzek elosztása miatt a független színházak ellehetetlenültek. „Azt láttuk, közpénzmilliárdok folynak értéktelen és értékelhetetlen kulturális produktumokra, a mi támogatásunk meg nulla volt” – tette hozzá.

Pintér szerint a jegybevételből éltek 94 százalékban, a maradék 6 százalékot nézői adományok tették ki. Ez az arány a független színházak többségére jellemző volt a NER éveiben. A rendező elmondta, hogy az utcán is többször inzultálták ismeretlenek, és kollégáival is előfordult, hogy idegenek kiabáltak rájuk.

Vidnyánszky Attila: tehetséges, de „magyarabbnak és keresztényebbnek gondolja magát”

A Nemzeti Színház igazgatójáról, Vidnyánszky Attiláról Pintér őszintén beszélt. „Tény, hogy Vidnyánszky Attila megkeserítette az én életemet is… Nehezen is beszélek róla. Ha meglátom a fotóját, már görcsbe rándul a gyomrom” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy Vidnyánszky tehetséges, de „tehetségesebbnek, magyarabbnak és keresztényebbnek gondolja magát mindenki másnál”. Pintér szerint az egyetlen pozitívum, amit el tud mondani róla, hogy 2019-ben, amikor meg akarták szüntetni a független színházak támogatását, a Teátrumi Társaság és a Magyar Művészeti Akadémia is felszólalt ez ellen.

A Kabuki és a választás éjszakája

A Kabuki című darabját a választás éjszakáján és másnapján is játszották. Pintér elmondta, hogy már április 12-én változtatott a darab végén, „ha megint nyer a Fidesz, legalább egyszer eljátszottuk optimistán”. Végül a Tisza Párt kétharmados győzelme minden várakozást felülmúlt. „Már úgy nevettek a nézők, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A tegnap még aktuális jelenvalóság mára történelmi bornírtsággá vált. A poénokra adott reakció megtízszereződött. Döbbenetes tapasztalat” – mesélte.

A Vérvörös, törtfehér, méregzöld című darabot viszont leveszik a repertoárról, mert a NER bukásával elvesztette aktualitását. „Az a NER bukása után valóban nem működik. Kétszáz év múlva játszódik, amikor egy Gáspár Győző-kaliberű figura elnökli az országot, amelyben addigra már Putyinváros is van… Április 12. megmutatta, hogy mégsem arra mennek már a dolgok, amerre 2021-ben tartottak, amikor azt a darabot írtam” – magyarázta a rendező.

Hankó Balázs és a 17 milliárd forintos botrány

Pintér a Hankó Balázs-féle NKA-botrányról is beszélt. „Nem lepett meg a hír. Remélem, elnyeri méltó büntetését, de a munkámra szeretnék koncentrálni. Nincs időm rá, hogy ilyen emberekkel foglalkozzam” – mondta a rendező. A botrány kapcsán a Vonalban korábban is foglalkozott a témával: Hankó egyedül osztotta szét a 17 milliárd forintot — nyilvánossá tétele nélkül címmel megjelent cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan osztott ki a volt kultúráért felelős miniszter milliárdokat Fidesz-közeli celebeknek és szervezeteknek.

A Tisza-kormány és a kultúra jövője

Pintér szerint az új kormánytól minőség- és teljesítményalapú támogatási rendszert vár. „A nézőknek és hosszútávon a nemzetnek ez lenne az érdeke” – fogalmazott. Hozzátette, hogy bízik benne, „ezentúl mindenkinek az általa létrehozott művek értéke szerint támogatják majd a munkáját”. A rendező elmondta, hogy Nagy Ervin színésszel, aki három darabjában is játszik, jó viszonyban van, és egyetértenek abban, hogy a „Most mi jövünk!”-hagyomány helyett szakmai alapú támogatásra van szükség.

Pintér a kampány utolsó heteiről azt mondta: „átszakadt a gát, hiszen látszott, hogy végre tényleg van esély”. Ugyanakkor hozzátette: „Lehet, hogy hiányozni is fog közös történetünk ilyen fokú intenzitása, bár úgy tűnik, Magyar Péter továbbra is kampányüzemmódban van.” A rendező szerint nem véletlen, hogy „a lázadó betyár Magyar Péter-ihletettségű a Kabukiban”.

Összegzés

Pintér Béla interjúja jól mutatja, hogy a NER évei mély nyomokat hagytak a magyar kultúrában. A független színházak kiszorultak a közpénzekből, miközben a kormányközeli intézmények milliárdokat kaptak. A Tisza-kormány győzelme új reményt adott, de a rendező szerint a minőségi kultúra támogatása még várat magára. Ahogy a Vonalban korábban megírtuk, a Makranczi Zalán-féle félelem a Nemzeti Színházban is azt mutatja, hogy a NER öröksége nem tűnik el egyik napról a másikra. A kérdés az, hogy az új kormány képes lesz-e valódi változást hozni a kultúrában, vagy csak a „Most mi jövünk!” logikája érvényesül.