A titokzatos 447-es keret — egyedüli döntés
Molnár Áron múlt héten először szólalt meg a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsorában, és egy olyan rendszert tárt fel, amely a magyar közpénzek felhasználásának átláthatóságáról szól — vagy annak hiányáról. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) a kampányidőszakban 17 milliárd forint kulturális támogatást osztott ki. A kedvezményezettekről azonban nem volt nyilvános információ — amíg Molnár le nem leplezte az ügyet.
A támogatások kiosztásához Hankó Balázs hozzájárulása kellett. De volt egy különleges keret is: a 447-es pályázati kód alatt futó miniszteri keretről Hankó egyedül döntött. "Csak hogy az a helyzet, hogy Hankónak az NKA-n belül van egy saját miniszteri kerete is, ez a 447-es pályázati kód alatt fut" — mondta Molnár. "A 447-es keret sorsáról egyedül, egy személyben Hankó Balázs dönt. A miniszter ebből a pénzből a törvény szerint kiírhat nyilvános felhívásokat is, de ő szinte kivétel nélkül csak egyedi kérelmeket támogat ebből az összegből."
Ebből a keretből Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett cége 101 millió forintot kapott, Fásy Ádám saját cége 82 millió forintot ítélt meg a miniszter. Összesen 183 millió forint egy családnak — nyilvános pályázat nélkül. Molnár szerint ez nem más, mint titokzatos kampányfinanszírozás: "Ebből a két keretből kristálytisztán látszik, hogy egyébként ez nem tiltott kampányfinanszírozás? Nem a kultúrára szánt pénzt költötték el ezekre a történetekre? Itt nem lehet, hogy Hankó kihúzza magát a felelősség alól, hiszen ez a saját miniszteri kerete."
Az átláthatóság hiánya és a jogszabályi követelmények
A jogszabályok szerint a megítélt támogatásokat és a döntéshozó kuratórium összetételét az NKA honlapján közzé kellett volna tenni. Ez azonban csak az ügy nyilvánosságra kerülése után történt meg — vagyis a kormányzat nem teljesítette az előírásokat.
A Független Előadó-művészeti Szövetség adatai szerint a 17,6 milliárdos összeget 1088 döntésben osztották ki. De csak két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás. A többi támogatásról sem nyilvános, sem meghívásos felhívás nem létezett. Ez azt jelenti, hogy:
- A pályázatokat egyszerűen nem tették közzé,
- A pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak,
- A döntések és döntéshozók személye nem került időben nyilvánosságra,
- A pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak,
- A nyilvánosan elérhető információk alapján egyes kedvezményezettekről (Tóth Gabi, Dopeman, Pataky Attila) tudjuk, hogy politikai kommunikációban is megjelentek.
Weyer Balázs: "Ez nem NKA-ügy, hanem Hankó-ügy"
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke, muzikológus és a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiumának tagja Facebook-bejegyzésében világosan fogalmazott: "Ez nem az NKA céljaira dedikált pénz volt, csak formailag keresztülfolyatták az NKA-t kiszolgáló platformon, fügefalevélként, hogy úgy lehessen csinálni, mintha."
Weyer szerint ez a "kollégiumnak" csúfolt valami több pénzt osztott el, mint az NKA összes művészeti ágat és rendezvényt lefedő minden kollégiuma együtt. "Egy rendes kollégiumnál sosem lehet ekkora összegeket kapni, egyszámjegyű milliókon, néha százezreken megy a harc. Ha ez a pénz, amiről senki sem tudott, is a rendes kollégiumi rendszeren belül lett volna kipályáztatva, abból csodákat lehetett volna tenni, a valóban támogatásra érdemes pályázók többsége megkaphatta volna, amit kért és megvalósíthatta volna amit akart."
Weyer végkövetkeztetése egyértelmű: "Az alapján a kevés alapján, amit látok, ez nem NKA-ügy, hanem Hankó-ügy. Kár lenne az NKA-n leverni és legalább annyira kár lenne a miniszteren nem leverni."
A miniszter válasza és az átláthatóság kérdése
Hankó Balázs a Magyar Nemzetben reagált az állításokra: "Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják." Szerinte a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében történt, meghatározott szakmai szempontok alapján, és azokból nem csurgattak vissza semmit a választókerületi kampányába.
A miniszter azt állította, hogy a 17 milliárd forintos támogatási keretről 78 alkotó részesült átlagosan 3,1 millió forintban, ami összesen 244 millió forintot jelent. Hozzátette: több mint 900 közösségépítő program valósult meg közel tízmilliárd forint értékben, és számos más kiemelt kulturális projekt támogatást kapott.
De az adatok nem támasztják alá ezt az állítást. A Független Előadó-művészeti Szövetség szerint a 17,6 milliárdos összeget 1088 döntésben osztották ki — ez nem 78 alkotó, és nem 244 millió forint. Az eltérés jelentős, és az átláthatóság hiánya miatt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy pontosan milyen támogatások kerültek kiosztásra.
A következmények: lemondás és feljelentés
Bús Balázs, az NKA alelnöke azonban lemondott posztjáról. A politikus, aki 2006 és 2019 között a Fidesz színeiben Óbuda polgármestere volt, először 2021-től 2024 elejéig dolgozott az NKA alelnökeként, majd 2024 őszén másodszor is NKA-alelnök lett. Az ügy nyilvánosságra kerülése után azonban úgy döntött, hogy elhagyja a pozíciót.
A Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt. A szervezet közleménye rámutatott, hogy a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket nyilvánosságra kellett volna hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát — ezen követelmények teljesülése azonban nem állapítható meg egyértelműen.
Molnár Áron pedig lemondásra szólította fel Hankó Balázst: "Hankó hogy meri felvenni a mandátumát a Parlamentben?" — kérdezte. "Ezek ellopott adófizetői forintok!" — hangsúlyozta a színész.
A rendszer kérdése
Az ügy nem csupán egy miniszter döntéseiről szól, hanem az egész kulturális támogatási rendszer átláthatóságáról és felelősségvállalásáról. Molnár szerint újra kell gondolni az egész rendszert, hogy valódi alkotók kaphassanak támogatást — nem pedig Fidesz-közeli celebek, nyilvánossá tétele nélkül.
A kérdés nyitott marad: hogyan lehetséges, hogy egy miniszter egyedül dönthet több száz millió forint kiosztásáról, nyilvános pályázat nélkül, és hogy az adatok csak az ügy nyilvánosságra kerülése után kerülnek nyilvánosságra? Ez a magyar közpénzek felhasználásának alapvető kérdése — és a Tisza-kormánynak választ kell adnia rá.