Hétfő reggel 9 óra: elstartolt az érettségi szezon
Hétfő reggel 9 órakor megkezdődött a 2026-os érettségi szezon: 76 109 középszintű és 2417 emelt szintű vizsgázó írta a magyar nyelv és irodalom írásbelit. A vizsga négyórás volt, a diákok reggel 9-től délután 13-ig – vagy néhol 14 óráig – írhatták a feladatlapot. Az ország több pontján, így a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban is izgalommal várták a feladatokat.
A feladatok: Jókai, Arany és a létösszegző versek
A középszintű szövegértési feladatban Szilágyi Márton irodalomtörténész Jókai Mórról adott interjúját kellett értelmezni. A szöveg címe „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal” – egy idézet, amely akár a mai politikai átmenetre is utalhatna. A szövegben a Magyar Kultúra főszerkesztője, Bonczidai Éva kérdezte az irodalomtörténészt. A diákoknak ebből az anyagból kiindulva kellett megválaszolniuk a kérdéseket.
A második részben Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című verse szerepelt műelemzésként. A témakifejtő esszé témája a létösszegző versek voltak, három magyar költő lírai alkotásain keresztül. A feladatsorban Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel kapcsolatos kérdések is helyet kaptak – ez utóbbiak jelenléte a konzervatív olvasók számára is megnyugtató lehet, hiszen a magyar irodalom sokszínűségét és hagyományőrző erejét tükrözi.
Az érettségi átalakulásával eltűnt az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás, helyette az irodalmi kérdéssor kapott nagyobb hangsúlyt. Ez a változás a hagyományos irodalomoktatás irányába mutat, ami a konzervatív értékrendet vallók számára pozitív fejlemény lehet.
Magyar Péter üzenete: politikai felhang a vizsganapon
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök közösségi oldalán üzent a diákoknak: „A nagyfiamnak és mind a 148 ezer társának sok sikert kívánok a ma kezdődő érettségihez! Örülünk, hogy már egy szabad Magyarországon kezdhetitek meg a felnőtt életet.”
Az üzenet – bár jó szándékú – azt sugallja, hogy az előző kormányzat alatt nem volt szabad az ország. Ez a narratíva illeszkedik a Tisza Párt által hangoztatott „rendszerváltás” retorikájába, amely a választási győzelem óta folyamatosan jelen van. A leendő miniszterelnök szavai mögött azonban ott a kérdés: vajon mit jelent valójában a „szabad Magyarország” egy olyan kormány alatt, amely a brüsszeli elvárásokhoz igazítja a gazdaságpolitikát, és amely az oktatás terén is radikális változásokat ígér?
Az oktatás jövője a Tisza-kormány alatt
A Tisza Párt oktatási reformjai kapcsán már több ízben is jelezték: versenyképesebb, nyugatiasabb rendszert szeretnének. Magyar Péter a gimnáziumi igazgatókkal folytatott tárgyalásain az oktatási rendszer radikális átalakítását ígérte. A kérdés az, hogy ez az átalakítás mennyiben fogja megőrizni a magyar irodalomoktatás hagyományos értékeit – amelyeket az idei érettségi feladatsor is tükrözött –, és mennyiben fog engedni a globalista oktatási trendeknek.
A konzervatív értékrendet vallók számára az idei érettségi feladatsor – Arany Jánossal, Jókai Mórral és Wass Alberttel – egyfajta kapaszkodót jelenthet a változó időkben. A kérdés az, hogy a következő években vajon megmarad-e ez a hagyományőrző szemlélet, vagy a Tisza-kormány oktatáspolitikája átírja a magyar irodalomoktatás arculatát.
Záró gondolat
Az idei magyarérettségi – a feladatok színvonalát és a politikai felhangot tekintve is – egy átmeneti időszak lenyomata. A diákok Arany János verseit elemezték, miközben a leendő miniszterelnök egy „szabad Magyarország” ígéretét küldte feléjük. A kérdés az, hogy ez a szabadság mit hoz magával: a hagyományok megőrzését vagy egy új, globalista irányvonalat. Az oktatás jövője – és ezzel együtt a magyar irodalomoktatás sorsa – a Tisza-kormány kezében van.