A szavazók döntése: történelmi arányok
A megméretésen 5,998 millió ember, a választásra jogosultak 79,56 százaléka adta le a voksát. Ez azt jelenti, hogy mindössze 1,538 millió ember, a jogosultak 20,44 százaléka nem vette a fáradságot ahhoz, hogy urna elé járuljon. A Tisza Párt 3,386 millió szavazatot kapott a pártlistán, amely a jogosultak 53,18 százaléka — soha korábban a rendszerváltás óta nem szavaztak ennyien egyetlen pártra sem.
A Fidesz-KDNP 2,457 millió szavazattal, 38,61 százalékkal maradt el. A Mi Hazánk Mozgalom 358 ezer szavazattal, 5,63 százalékkal jutott be a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció (1,10%) és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (0,82%) nem érte el az 5 százalékos küszöböt. Bár a DK elérte az 1 százalékos küszöböt — ami azt jelenti, hogy nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást és állami támogatást kap a működéséhez —, az MKKP-nek 686 millió forintot kell visszafizetni az államnak, amit adománygyűjtés útján próbálnak összegyűjteni.
A mandátumok megoszlása: Tisza fölénye, Fidesz összeomlása
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza 93 listás és 96 egyéni mandátumot szerzett. A Fidesz 42 listás és 10 egyéni mandátumot nyert — az egyéni körzetekből mindössze tízet tudott megőrizni a 106-ból. Ez különösen szembetűnő, hiszen 2022-ben a Fidesz vidéken még tarolt, összesen 87 egyéni választókerületet vitt el az ellenzéki összefogás elől. A Mi Hazánk mind a 6 mandátumát a listáról szerezte.
A Fidesz egyéni mandátumainak száma olyan alacsony, hogy még az egyik körzetben minden jel szerint választási csalással nyert. A vidéki erősségek összeomlása — amely 2022-ben még a párt bázisa volt — a kormánypárt szavazóbázisának teljes átrendeződésére utal.
Az utolsó szavazatok fordítottak: külképviselet és átjelentkezés
A szavazatok vasárnapi összeszámlálása után még három olyan választókerület volt, ahol a különbség olyan kicsi volt, hogy a külképviseleteken és átjelentkezéssel szavazók voksai megfordíthatták volna az eredményt. Hajdú-Bihar vármegye négyes számú egyéni választókerületében a fideszes Vitányi István 1229 szavazattal vezetett a tiszás Kovács Petra Judit előtt. Győr-Moson-Sopron vármegye csornai választókerületében Bóna Szabolcs lemaradása 1456 voks volt Gyopáros Alpárral szemben, míg a Vas vármegyei Sárváron Ágh Péter és Strompová Viktória között 1269 szavazat volt a különbség.
A szerdai szavazatszámlálás során azonban három választókerületben már megfordult az állás. Pakson, Dombóváron és Nyírbátorban is az ellenzéki jelöltek nyertek végül. Dombóváron Szijjártó Gábor (Tisza Párt) 20 ezer 86 szavazattal (46,58%) legyőzte Csibi Krisztinát (Fidesz-KDNP), aki vasárnap még 422 szavazattal vezetett. Nyírbátorban Simon Miklós (Fidesz), a nyírségi erősember bukott. Pakson pedig Süli János, a paksi bővítésért korábban miniszterként is felelős politikus veszítette el mandátumát.
Szombaton, az utolsó szavazókörök eredményeinek beszámításával a Tisza még egy listás mandátumot szerzett. A feldolgozottság 99,73 százalékára nőtt, és a Tiszának már több mint 3,3 millió listás szavazata volt. Az utolsó szavazófülkékből beérkezett szavazatok és a töredékszavazatokból jövő kompenzáció tovább erősítette a Tisza előnyét.
Szombathelyen azonban a fideszes Ágh Péter csak úgy tudott megőrizni előnyét Strompová Viktóriával szemben, hogy a formálisan függetlenként induló, de a Fidesz által támogatott "kamu Magyar Péter" 900 szavazatot vett el a tiszás indulótól. Így Ágh Péter 258 szavazatnyit tudott megtartani előnyéből.
A külföldön szavazók döntése: egyértelmű Tisza-támogatás
A külképviseleteken szavazók döntően a Tiszát támogatták. A Magyar Vándor — külföldön élő magyarok egyesülete — 3905 szavazót kérdezett meg 10 különböző országban. Az exit poll adatok szerint a listás szavazatok 80 százaléka, az egyéni jelölteknél 88 százaléka a Tiszára esett, míg a Fidesz 7 százalékot kapott. A Mi Hazánk 2 százalékot szerzett, a Kutyapárt és a DK pedig nullát.
Összesen 90 730 ember iratkozott fel a külképviseleti névjegyzékbe, közülük 84 749 adott le szavazatot idegenben. Ez a szavazatmennyiség — bár az országos listás eredményt nem befolyásolta érdemben — az egyéni körzetekben akár 3-4 képviselői helyet is megmozgathatott volna.
A politikai fordulat jelentősége
Magyar Péter szombat délután reagált az eredményre: "soha nem látott többség, soha nem látott felhatalmazás és egyben felelősség" — írta közösségi oldalán. A Tisza Párt elnöke hangsúlyozta, hogy "jelenleg is minden kollégával azon dolgozunk, hogy a TISZA május közepén egy olyan kormánnyal tudja megkezdeni a munkát, amely minden nap képes lesz bebizonyítani, hogy ha nem is tökéletes, de érdemes volt a magyar emberek bizalmára, és képes a működő és emberséges Magyarország felépítésére."
Az ilyen mértékű kétharmad — 70,85 százalék — abszolút rekord a rendszerváltás óta. A Fidesz 2022-ben 135 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe, amely akkor a legtöbb volt. A Tisza most ezt is meghaladta.
A Political Capital elemzése szerint a Tisza fölényes győzelméhez a győzteskompenzáció sem kellett volna. Míg a Fidesz 2022-ben nem lett volna a kétharmad közelében a töredékszavazatok nélkül, a Tisza most ezek nélkül is megszerezte volna az abszolút többséget. Ez azt jelenti, hogy a választók döntése egyértelmű és felülírható volt.
A Medián közvélemény-kutatási intézet egyetlen mandátumnyit tévedett a végeredménynél — az Orbán Viktor által "nagy humoristának" titulált Hann Endre intézete csak a roma mandátumot nem találta el. Ez a pontosság azt mutatja, hogy a választási folyamat végig kiszámítható volt.
Május közepén kezdődik az új korszak
A Tisza Párt május 9-én alakuló új Országgyűlésben kezdheti meg a munkát. A 141 képviselővel rendelkező frakció olyan jogosítványokat kap, amely lehetővé teszi az Alaptörvény módosítását is — bár Magyar Péter eddig nem jelzett ilyen szándékot. Az új kormány feladata lesz a "működő és emberséges Magyarország" felépítése, amely a kampány során központi ígéret volt.
A Fidesz-KDNP 52 képviselővel az ellenzékbe szorult vissza. A párt 16 éves kormányzása után most az ellenzéki szerep vár rá — egy olyan helyzetben, amelyre az elmúlt másfél évtizedben nem kellett felkészülnie. A Mi Hazánk Mozgalom 6 mandátummal a harmadik erő lett a parlamentben, míg a korábbi ellenzéki erők közül egyedül a Tisza maradt talpon.