A Covid óta nem látott szintre ugrott az államadósság a NER utolsó negyedévében
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett pénzügyi számlái szerint 2025 első negyedévének végére a magyar állam bruttó, konszolidált adóssága elérte a GDP 77,9 százalékát. Ez négy és fél éves rekordot jelent – utoljára 2021-ben, a Covid-járvány harmadik és negyedik hulláma idején volt ennél magasabb az arány. A 2024 végi 74,6 százalékhoz képest 3,3 százalékpontos emelkedés a választási év kiköltekezésének egyértelmű lenyomata.
A számok mögött: brutális kiköltekezés
A hirtelen romlás oka, hogy a magyar állam korábban nem látott összegben költekezett ki az év első három hónapjában. A központi költségvetés az első negyedévet 3420 milliárd forintos hiánnyal zárta. Az MNB szerint a magyar államháztartás nettó finanszírozási igénye ebben az időszakban mínusz 2130 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 10,9 százalékát tette ki. Mindez úgy történt, hogy a magyar gazdaság az előző három év gyengélkedése után érdemben, 1,7 százalékkal bővült.
A bruttó adósságállomány 69 012 milliárd forintot tett ki, ezen belül a devizában denominált tartozás 22 773 milliárd forint (33,0 százalék) volt. A külföldi hitelezőkkel szemben 25 199 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 43 813 milliárd forint tartozás állt fenn.
Örökség és felelősség
Az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt egyáltalán nincs könnyű helyzetben Kármán András (Tisza Párt), az új kormány pénzügyminisztere. A parlamenti meghallgatásán hosszabban beszélt arról, hogyan szeretne megbirkózni ezzel a helyzettel. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e úgy kezelni ezt a terhet, hogy közben megőrzi a magyar családok érdekeit, és nem sodródik bele a Brüsszel által diktált megszorításokba? A konzervatív értékválasztók számára ez a legfontosabb tét.
A Tisza-kormány kihívása: felelős gazdálkodás vagy Brüsszel-párti megszorítás?
A NER-örökség súlya alatt az új kormánynak két út között kell választania. Az egyik a felelős, nemzeti érdekeket szem előtt tartó gazdálkodás, amely a családok védelmét és a magyar szuverenitást helyezi előtérbe. A másik a Brüsszel által diktált megszorítások útja, amely a globalista elvárásoknak tesz eleget, de a magyar emberek fizetik meg az árát. A konzervatív értékválasztók számára az a kérdés, hogy a Tisza-kormány melyik utat választja. Az elkövetkező hónapok döntései megmutatják, hogy az új kabinet képes-e megőrizni a nemzeti érdekeket, vagy a Brüsszel-párti nyomásnak engedve a magyar családok terhére hoz intézkedéseket.
A konzervatív értékválasztók számára a legfontosabb tét
A magyar államadósság rekordmagas szintje nem csupán egy gazdasági mutató. Ez a szám a magyar családok jövőjéről, a gyermekek iskoláztatásáról, az egészségügyi ellátásról és a nemzeti szuverenitásról szól. A konzervatív értékválasztók számára a legfontosabb kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e úgy kezelni ezt a terhet, hogy közben megőrzi a magyar családok érdekeit, és nem sodródik bele a Brüsszel által diktált megszorításokba. A válasz az elkövetkező hónapokban fog kiderülni.