I. A jelenet: a miniszterelnöki iroda
Szombat este hét óra. Az RTL Híradó stúdiója helyett ezúttal egy másik helyszínről jelentkezett a műsor: Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) dolgozószobájából. Nem a Karmelita kolostorból – ahol elődje, Orbán Viktor (Fidesz-KDNP) berendezkedett –, hanem a Parlamenthez közel, az egykori Építési és Közlekedési Minisztérium épületéből. A kamera bejárta a szobát: könyvek, iratok, egy dolgozóasztal. A kormányfő ingujjra vetkőzve, lazán, de határozottan beszélt.
Az interjú előzetese alapján a nézők megtudhatták: Magyar Péter szerint augusztus 20-áig, kormánya 100. napjáig szeretné, ha befejeződnének az átvilágítások, és tájékoztathatnák a lakosságot az ország valós állapotáról. „Addigra felkészülünk, és elindulhat a vállalásaink teljesítése” – hangzott el.
II. Az ígéretek: amit a családok hallani akarnak
A bejelentések sorát az iskolakezdési támogatás nyitotta. Magyar Péter megerősítette: már idén augusztusban kifizetik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a rászoruló családoknak. A Tisza Párt tavaly decemberi közleménye szerint a program mintegy 700 ezer nehéz körülmények között élő családnak nyújt segítséget, hogy a gyermekek „méltó és biztonságos körülmények között kezdhessék meg a tanévet”.
A második nagy bejelentés a nyugdíjasokat érinti. A kormányfő ígérete szerint ősszel, a negyedik negyedévtől megkaphatják a SZÉP-kártyán érkező támogatást. A részletek még egyeztetés alatt állnak: „Vannak olyan tervek, hogy ne egy naptári évre járjon a 200 ezer forint, hanem például októbertől októberig” – mondta a miniszterelnök. A Tisza Párt programja szerint évi 200 ezer forint járna azoknak, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi 250 ezer forintot, és 100 ezer forint a 250-500 ezer forint között keresőknek. Ez a nyugdíjasok 97 százalékát érintené.
Magyar Péter az anyák adómentességéről is beszélt. A Fidesz-KDNP korábbi ígéretére – a kétgyerekes, 40 év feletti anyák adómentességére – utalva azt mondta: „jó lenne, ha megvalósulna minden olyan terv, ami jó a magyar családoknak”, de hozzátette: a legfontosabb, hogy „egy tartható, valós alapokra épülő költségvetés legyen”.
III. A számok: növekedés és hiány
A gazdasági kilátásokról szólva Magyar Péter 2 százalékos gazdasági növekedésre számít idén. Ez azonban alig haladja meg az Európai Bizottság legfrissebb, 1,8 százalékos előrejelzését, és a Magyar Nemzeti Bank márciusban publikált 1,7 százalékos prognózisát is csak szűken múlja felül. A kormányfő maga is óvatos volt: „nem látunk még mindent, így pontos számot nem akarok mondani”.
A miniszterelnök az uniós forrásokról is beszélt: jövő csütörtökön aláírják a politikai megállapodást a felfüggesztett uniós források kifizetéséről. Ez kulcskérdés, hiszen a Tisza-kormány gazdasági programja nagymértékben támaszkodik ezekre a pénzekre. A Magyar Péter Brüsszelben: 10 milliárd euró a tét című cikkünkben már részletesen elemeztük a tárgyalások fontosságát.
IV. A megszorítás: fizetéscsökkentés és takarékosság
Magyar Péter a saját fizetéséről is beszélt: bruttó 2,3 millió forint lesz a miniszterelnöki illetménye, ehhez jön még a képviselői alapfizetés. Bejelentette, hogy a többi állami vezető – a köztársasági elnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek – is kevesebbet fognak keresni, „vissza a régi szintre”. A legtöbbet továbbra is a köztársasági elnök kapja, de „jelentősen kevesebbet”, mint eddig.
A kormányfő azt is elmondta: négy évente 200 milliárd forintba került eddig a magyar Országgyűlés működése (fizetések, költségvetési keretek), ezt szeretnék négy év alatt 50 milliárd forinttal csökkenteni. Ez évi 12,5 milliárd forintos megtakarítást jelentene – ami eltörpül a bejelentett szociális kiadások mellett.
V. A nagy kérdés: miből?
A Tisza Párt gazdasági ígéretei – az adócsökkentéstől a szociális támogatásokig – komoly kihívás elé állítják a kormányt. A Tisza gazdasági ígéretei: adóemelés vagy csökkentés? Az ellentmondások mélyülnek című cikkünkben már részletesen elemeztük a feszültségeket. A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás 700 ezer családnak – ez 70 milliárd forintos kiadás. A nyugdíjas SZÉP-kártya a nyugdíjasok 97 százalékának – ez több száz milliárd forintos tétel. Mindezt úgy, hogy a gazdasági növekedés alig haladja meg a 2 százalékot, az uniós források sorsa pedig még mindig bizonytalan.
Magyar Péter az interjúban azt mondta: „Ha valaki ugyanolyan felelőtlen módon gazdálkodik, mint az előző kormány, akkor ugyanoda fog jutni, és Magyarország továbbra is egy szegény és korrupt ország marad.” A kérdés csak az: vajon a bejelentett ígéretek és a valóságos lehetőségek összeegyeztethetők-e? Vagy a Tisza-kormány is ugyanazt a hibát követi el, amit elődeinek felró: többet ígér, mint amennyit teljesíteni tud?
VI. Záró gondolat
A miniszterelnök első nagyinterjúja minden bizonnyal sokakban hagyott kérdéseket. Az ígéretek szépek, a hangvétel határozott volt. De ahogy a magyar történelem számos példája mutatja: a politikai ígéretek és a gazdasági valóság között gyakran szakadék tátong. A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e áthidalni ezt a szakadékot – vagy újabb fejezetet nyit a magyar gazdaságpolitika kihívásainak könyvében.