Forgács Ágnes, a Ripost volt munkatársa az Átlátszónak adott interjújában részletesen feltárta, hogyan működött a kormányközeli bulvárlap propagandagépezete. A kétórás videóban elmondta: a lapot Ómolnár Miklós vezette, aki a Story és a Best magazinokból hozta magával a stábot. A Ripostnál azonban nem sztárokról, hanem közéleti és bűnügyi témákról kellett írniuk, politikai megrendelésre. A szerkesztőségben fogalommá vált a „föntről kérik” fordulat, ami arra utalt, hogy a témákat a Fideszhez köthető körök – köztük Habony Árpád – adták le. Forgács szerint 2021-től már aktákat is kaptak, amelyeket nem lehetett kinyomtatni, és amelyek titkosszolgálati jellegű információkat tartalmaztak. Ezekből gyártottak lejárató anyagokat, például Karácsony Gergely tanácsadójáról, Korányi Dávidról, akit New Yorkban figyeltek meg. A végső törést Magyar Péter feltűnése hozta el: amikor a Ripost rögtön a lejáratására állt rá, Forgács felmondott. „Kilenc évvel korábban kellett volna” – mondta utólag.
A „friendly bulvárlapból” propagandagépezet
Forgács Ágnes az interjúban elmondta: a Story és a Best magazinoknál még „friendly bulvárlapként” dolgoztak, ahol ugyan követtek embereket, de igyekeztek nem megbántani a szereplőket. A Ripostnál azonban Ómolnár Miklós egyértelművé tette: nem sztárokról, hanem közéleti és bűnügyi témákról kell írniuk. Az első ilyen ügy Murányi Marcell, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének balesete volt, akit a cikk megjelenése előtt nem kérdeztek meg. Forgács ezt a cikket nevezte az első „gáz” ügynek.
Titkosszolgálati akták és lejárató kampányok
A Ripost munkatársai 2021-től kezdtek el olyan aktákat kapni, amelyeket nem lehetett kinyomtatni, és amelyek titkosszolgálati jellegű információkat tartalmaztak. Ezekből gyártottak lejárató anyagokat, például Karácsony Gergely tanácsadójáról, Korányi Dávidról, akit New Yorkban figyeltek meg. A cél az volt, hogy olyan helyzetben kapják el a célpontot, ahol „nem tud elmenekülni” – mondta Forgács. A 2018-as választások előtt a Jobbik lejáratása volt a cél, később pedig Magyar Péter került a célkeresztbe.
A végső törés
Forgács Ágnes számára a végső törést Magyar Péter feltűnése hozta el. Amikor a Ripost rögtön a lejáratására állt rá, ő úgy érezte, hogy egy tömegek által támogatott mozgalmat akarnak ellehetetleníteni, ami már morálisan más helyzetet eredményezett. 2024 áprilisában felmondott, utólag azonban már úgy érzi, kilenc évvel korábban kellett volna benyújtania a felmondását.
A rendszer kettőssége
Forgács az interjúban egy groteszk jelenetet is felidézett: egy kirúgott fővárosi kukásról készült, kiblőrözött videót mutattak nekik, amelyben egy baseballsapkás férfi szerepelt. Ő és a fotós kolléga felismerni vélte, hogy a sapkás férfi maga Ómolnár Miklós. A felvételt végül még jobban el kellett homályosítani, hogy a kirúgására panaszkodó férfit alakító főszerkesztő ne legyen felismerhető. Forgács szerint ez pontosan megmutatta az egész rendszer kettősségét: egyszerre volt kártékony, aljas és politikailag motivált, miközben sokszor technikailag ügyetlen, kínos és abszurd.
Következtetés
Forgács Ágnes vallomása rávilágít arra, hogy a Ripost nem egyszerű bulvárlap volt, hanem egy jól szervezett propagandagépezet, amely a Fidesz politikai ellenfeleinek lejáratására specializálódott. A lap munkatársai titkosszolgálati aktákból dolgoztak, és a „föntről” érkező kérések alapján gyártották a lejárató anyagokat. A vallomás újabb bizonyíték arra, hogy a magyar sajtószabadság az elmúlt években súlyos csorbát szenvedett, és a kormányközeli média a politikai propaganda eszközévé vált.