„Álljak félre, mert ők lesznek a tulajdonosok”
Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó egykori ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa a Telexnek adott interjújában részletesen beszámolt arról, hogyan jelent meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a magyar könyvpiacon. 2020-ban az MCC megvásárolta Spéder Zoltán 25,4 százalékos részesedését a Libriben. Halmos szerint ekkor tűnt fel a színen Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának vezetője és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
„Egyértelműen azzal a felhatalmazással és küldetéstudattal érkezett, hogy ő majd elintéz mindent a Librin belül” – idézte fel Halmos. Azt állítja, felszólították, hogy 24 órán belül hagyja el az irodáját, és hagyjon fel a könyvkiadással. Végül eladta részesedését, és megalapította az Open Books Kiadót. Az MCC 2023-ra 98,41 százalékos tulajdonossá vált a Libri Csoportban.
Kiadói függetlenség a mérlegen
Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó volt főszerkesztője szerint a kiadói függetlenség veszélybe került: bár nyílt cenzúra ritkán volt, az új könyvtörvények és a sokszínűség „szitokszóvá tétele” egyértelmű irányt mutatott. Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője úgy fogalmazott: „Mióta az állam a könyvpiacra érkezett, a helyzet ennél is sokkal rosszabb.”
A könyvpiac szereplői az árkötöttségi törvényt és a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó fóliázási rendeletet is élesen bírálják. Szerintük a szabályozás a nagy kereskedelmi láncoknak kedvez, miközben a kisebb kiadók mozgásterét szűkíti.
A kulturális szuverenitás kérdése
A könyvpiac átalakulása nem csupán gazdasági kérdés. Ahogy az Open Books Kiadó vitairata is megfogalmazza: „Az olvasás nem luxus, hanem a tanulás, az árnyalt gondolkodás, a döntésképesség feltétele.” Ha a könyvkiadás és -kereskedelem egyetlen, államközeli kézbe kerül, az a vélemények sokszínűségét is veszélyeztetheti. A kérdés: kié lesz a magyar könyvkultúra jövője?