Új szél a Külügyminisztériumban
Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) a Válasz Online-nak adott interjújában ismertette a magyar külpolitika új irányát. A miniszter hangsúlyozta a szakmai alapú építkezést, a diplomáciai stílusváltást és a kompromisszumkészséget. „Nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban” – fogalmazott, utalva ezzel az előző kormányzat kommunikációs stílusára.
Az interjúban szó esett a Külügyminisztériumban zajló átvilágításokról is. Orbán Anita elmondta: „Haladunk szobáról szobára, ám a fizikai vizsgálat csak egy része az átvilágításnak: az apparátus és az IT rendszer is sorra kerül.” A miniszter azt is jelezte, hogy nem tervez politikai alapú tisztogatást a Szijjártó-korszak munkatársai körében. „Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy »ki az összes futsalossal!«. Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk” – mondta.
Kárpátaljai magyarok: vörös vonal vagy engedmény?
A kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban Orbán Anita egyértelművé tette: „Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út. Nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését.” Hozzátette: „A kárpátaljai magyaroknak döntő szavuk lesz abban, Kijev részéről mit tud a kormány elfogadni, és mit nem.”
A miniszter szerint a kétoldalú kapcsolatok rendezése és Ukrajna európai integrációjának támogatása szigorúan a kisebbségi, oktatási és nyelvhasználati jogok helyreállításától függ. „Addig nem lépünk tovább más ügyek, például Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények. Általános ígéretekkel nem elégszünk meg” – jelentette ki.
Uniós pénzek: a múlt terhei és a jövő kihívásai
Az uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszter őszintén fogalmazott: „Miért nem jöttek az uniós pénzek? Mert ellopták őket. Pont. Annyit kell biztosítanunk, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.” Szerinte az Európai Bizottság munkatársainak hozzáállása pozitív, és „hatalmas apparátus dolgozik azon, hogy ezt az utolsó eurócentig haza tudjuk hozni”.
Orbán Anita azt is elmondta, hogy „erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy augusztus végéig mindent megoldjunk – három hónap áll rendelkezésre arra, amire más államoknak több éve volt. Szomorú állapotban vettük át a helyreállítási alap (RRF) dossziéit elődeinktől.”
Oroszország és a pragmatikus kapcsolatok
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról Orbán Anita elmondta, hogy Moszkvával pragmatikus kapcsolatokra törekednek, ugyanakkor a Kárpátalját ért május 13-i dróntámadás után azonnal bekérette a budapesti orosz nagykövetet. Hozzátette, hogy a kormány hamarosan vizsgálatot indít a harmadik országokból érkező, a hazai döntéshozatalt befolyásolni próbáló befolyásszerzési kísérletek feltérképezésére, amelynek első eredményeit már a nyáron nyilvánosságra hoznák.
Szlovákia és a Beneš-dekrétumok
Szlovákia kapcsán Orbán Anita egyértelművé tette, hogy a jószomszédi együttműködésnek gátat szabnak a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzások és az ezek bírálatát büntető pozsonyi jogszabályok. Ez a kérdés továbbra is feszültséget okoz a két ország viszonyában.
Következtetés: új irány, de milyen áron?
Orbán Anita interjújából egyértelműen kirajzolódik a Tisza-kormány külpolitikai irányvonala: szakmai alapú építkezés, stílusváltás és kompromisszumkészség. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a kompromisszumkészség nem vezet-e a nemzeti érdekek feladásához? A kárpátaljai magyarok jogainak védelme és az uniós pénzek hazahozatala fontos célok, de az eddigi tapasztalatok alapján nem lehetünk biztosak abban, hogy ezeket a célokat sikerül elérni. A Tisza-kormány külpolitikája még gyerekcipőben jár, de az első lépések már látszanak. Az biztos, hogy Orbán Anita határozottan elkötelezett a szakmai alapú diplomácia mellett – de hogy ez milyen áron valósul meg, az még a jövő kérdése.