Telefonhívás, amely reményt ébreszt
Orbán Anita (Tisza-kormány külügyminisztere) a hétvégén telefonon egyeztetett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel. A beszélgetés eredményeként mindkét fél kijelölte a tárgyalódelegációkat, és kedden online formában megkezdődnek a szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezéséről – jelentette be a miniszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.
„Bízom benne, hogy a párbeszéd konstruktív és eredményes lesz, és a tárgyalások rövid időn belül kézzelfogható előrelépést hoznak a kárpátaljai magyar közösség számára. A delegációknak ehhez sok sikert és eredményes munkát kívánok” – írta Orbán Anita.
A bejelentés fontos mérföldkő lehet a magyar–ukrán kapcsolatokban, amelyek az elmúlt években a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt erősen megromlottak. A Tisza-kormány külpolitikai irányváltásának részeként a magyar diplomácia nyitottabb Ukrajna felé, ami a korábbi Fidesz-kormányzattal ellentétben új alapokra helyezheti a kétoldalú kapcsolatokat.
Évtizedes sérelmek – mit kell rendezni?
A kárpátaljai magyar közösség jogainak korlátozása 2017-ben kezdődött, amikor Ukrajna új oktatási törvényt fogadott el, amely jelentősen szűkítette a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét az oktatásban. A törvény értelmében a magyar tannyelvű iskolákban is ukrán nyelven kell oktatni a tantárgyak jelentős részét. Később a nyelvtörvény is tovább szigorította a kisebbségi nyelvhasználatot a közéletben.
A magyar kormány évek óta követeli e jogok visszaállítását, de az ukrán fél eddig csak ígéreteket tett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a választások előtt néhány nappal arról számolt be, hogy egyeztetett a kárpátaljai magyar civilszervezetek képviselőivel, önkormányzati és egyházi vezetőkkel, és elismerte: „még nem rendeződött minden”.
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) korábban azt mondta: új fejezet nyílhat az ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatokban, ha a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják. „Innen is bátorítom az ukrán vezetést, hogy a fenti területeken is merjen nagyot lépni az európai értékek és a valódi szabadság és egyenlőség felé” – tette hozzá.
A Tisza-kormány új külpolitikája
A szakértői egyeztetések megkezdése jól mutatja, hogy a Tisza-kormány egészen más külpolitikai vonalat visz, mint a Fidesz. A diplomáciai irányváltás első jele volt, hogy Orbán Anita a kormány nevében mélységesen elítélte a Kárpátalját is elérő szerdai orosz dróntámadást, majd berendelte Oroszország nagykövetét.
A magyar kormány eddigi engedményei – az ukrán aranykonvoj visszaadása, az EU-s hitel blokkolásának feloldása – azonban nem hozták meg a várt eredményt. A kárpátaljai magyarok most azt figyelik, hogy a szakértői egyeztetések valódi változást hoznak-e, vagy csak újabb ígéretek születnek.
Kérdések és kételyek
A tárgyalások sikeressége számos kérdést vet fel. Vajon az ukrán fél valóban hajlandó-e engedményekre a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállításában? Vagy a tárgyalások csak időhúzást szolgálnak, miközben Ukrajna a háborúra és az EU-csatlakozásra koncentrál?
A magyar kormány eddigi tapasztalatai nem adnak okot optimizmusra. Az ukrán fél többször ígért már jogi garanciákat, de azokból kevés valósult meg. A kárpátaljai magyarok évtizedes sérelmei – az oktatási és nyelvi jogok korlátozása, a magyar egyetem ellehetetlenítése – továbbra is fennállnak.
A mostani tárgyalásokon a kárpátaljai magyarság képviselői is részt vesznek, ami reményt adhat arra, hogy a közösség valódi érdekei is megjelenjenek a tárgyalóasztalnál. Az első online egyeztetés kedden kezdődik, és a felek abban bíznak, hogy a párbeszéd rövid időn belül kézzelfogható előrelépést hoz.
Összegzés
A kárpátaljai magyarok jogainak rendezéséről szóló szakértői tárgyalások megkezdése fontos lépés, de a valódi eredmények még váratnak magukra. A Tisza-kormány új külpolitikai irányvonala reményt adhat, de a múltbeli tapasztalatok óvatosságra intenek. A kárpátaljai magyar közösség most azt figyeli, hogy a szavak mögött tettek is lesznek-e.