<h2>Egy furcsa szerda délután</h2>
<p>Szerda délután furcsa kép tárult a magyar közvélemény elé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon köszönte meg Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) együttérzését és határozott kiállását, amiért az ópusztaszeri kormányülésen elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. „Fontos üzenet, hogy Magyar elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást” – írta Zelenszkij, hozzátéve: „Moszkva ismét megmutatta, hogy nem csak Ukrajnára, hanem a szomszédos országokra és egész Európára nézve veszélyt jelent.”</p>
<p>A Tisza-kormány első ülésén, amelyet a nemzeti összetartozás szimbolikus helyszínén, Ópusztaszeren tartottak, Magyar Péter bejelentette: Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) csütörtök délelőttre berendeli az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadás miatt. „Magyarország kormánya mélységesen elítéli a Kárpátalja elleni orosz támadást” – közölte a miniszterelnök a sajtótájékoztatón.</p>
<p>A lépés – bár a támadás elítélése önmagában érthető – aggasztó jele annak, hogy az új kormány külpolitikája gyorsan nemzetközi szereplők felé tájékozódik. A <a href="/brusszel-delegacio-magyar-kormany-uniós-forrasok">Brüsszel siettet: delegáció érkezik az új magyar kormányhoz</a> című cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy az EU nyomást gyakorol a 90 milliárd eurós ukrajnai hitel ügyében. Most úgy tűnik, a Tisza-kormány nemcsak Brüsszel, hanem Kijev felé is nyit.</p>
<h2>Zelenszkij gyors reagálása: mi áll a háttérben?</h2>
<p>Zelenszkij gyors reagálása – alig néhány órával a magyar kormányülés után – nem véletlen. Az ukrán elnök számára kulcsfontosságú, hogy az új magyar kormányt a saját oldalára állítsa, különösen a <a href="/ukrajna-valasztasok-baratsag-vezetek-zelenszkij">Barátság vezeték leállítása</a> és az energiaválság árnyékában. A <a href="/zelenszkij-gratulacio-magyar-peter-ukran-orientacio">Zelenszkij elsőként gratulált – új fejezet a magyar–ukrán kapcsolatokban?</a> című cikkünkben már jeleztük: az ukrán elnök kész az együttműködésre, de vajon milyen áron?</p>
<p>A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e megőrizni Magyarország érdekeit, vagy egy új, Brüsszel- és Kijev-központú függőségi rendszerbe sodorja az országot? A konzervatív értékrend szempontjából aggasztó, hogy az új kormány első külpolitikai lépései egyértelműen a nemzetközi nyomáscsatornák felé mutatnak.</p>
<h2>A magyar szuverenitás kérdése</h2>
<p>Az előző kormányzat éppen azzal vívta ki a nemzetközi elismerést – és egyben a kritikát –, hogy képes volt egyensúlyozni a nagyhatalmak között, és a magyar érdekeket helyezte előtérbe. Orbán Viktor (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnök) geopolitikai pragmatizmusa – amelyet sokan bíráltak – éppen abban állt, hogy a magyar nép érdekeit szolgálta azáltal, hogy Oroszországgal is fenntartott párbeszédet. A Barátság vezeték újraindulása bizonyítja, hogy ez az előrejelzés helytálló volt, és hogy az energiabiztonság megőrzésében követett pragmatikus diplomácia eredményes.</p>
<p>A Tisza-kormány ezzel szemben úgy tűnik, gyorsan igazodik a nyugati elvárásokhoz, ami hosszú távon a magyar szuverenitás gyengüléséhez vezethet. Orbán Anita (Tisza Párt, külügyminiszter) lépése – az orosz nagykövet berendelése – önmagában nem példa nélküli, de a kontextus aggasztó. A <a href="/orban-anita-meghallgatas-brusszel-bizalom-visszaszerzese">Brüsszel bizalmának visszaszerzése</a> érdekében tett lépések sorozatába illeszkedik, ami felveti a kérdést: milyen áron?</p>
<h2>A Kárpátaljai dróntámadás és a magyar reakció</h2>
<p>Az orosz támadás, amely során legkevesebb 800 drónt lőttek ki Ukrajnára, Kárpátalját is elérte. Találat érte az ungvári ipari parkot, és Szolyván egy vasúti transzformátorállomást semmisített meg egy cirkáló robotrepülőgép. Miroszlav Zoltanovics Bileckij kárpátaljai regionális kormányzó közlése szerint az oroszok szerte a megyében a kritikus infrastruktúrát vették célba.</p>
<p>A magyar kormány reakciója – a támadás elítélése és a nagykövet berendelése – érthető, hiszen a Kárpátalján élő magyar kisebbség biztonsága közvetlenül érinti Magyarországot. Azonban a kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e ezt a helyzetet úgy kezelni, hogy közben ne adja fel a magyar szuverenitást?</p>
<h2>A nemzetközi nyomás és a magyar érdekek</h2>
<p>A <a href="/macron-tusk-magyar-peter-europaba-visszateres-90-milliard">Macron és Tusk: 90 milliárd eurós hitel az új magyar kormánytól</a> című cikkünkben már bemutattuk, hogy a nemzetközi szereplők nyíltan számítanak az új magyar kormány együttműködésére. A kérdés az: vajon a Tisza-kormány felismeri-e, hogy a nemzetközi nyomásnak való engedés hosszú távon a magyar érdekek ellen dolgozik?</p>
<p>A magyar külpolitika hagyományosan a nemzeti érdekek szolgálatában állt, függetlenül attól, hogy éppen ki ült a kormányban. A Tisza-kormány első lépései azonban azt mutatják, hogy ez a hagyomány veszélybe kerülhet. A kérdés már csak az: lesz-e erő az új kormányban, hogy megőrizze a magyar szuverenitást, vagy a nemzetközi nyomás hatására feladja azt?</p>
<h2>Összegzés: merre tart a magyar külpolitika?</h2>
<p>A Tisza-kormány első külpolitikai lépései – a Zelenszkijnek tett engedmények, az orosz nagykövet berendelése és a Brüsszel felé tett nyitások – egyértelmű irányt mutatnak. Az új kormány gyorsan igazodik a nemzetközi elvárásokhoz, ami aggasztó a magyar szuverenitás szempontjából.</p>
<p>A konzervatív értékrend szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar kormány képes legyen megőrizni a nemzeti érdekeket, és ne váljon a nemzetközi nyomás játékszerévé. A Tisza-kormánynak meg kell találnia az egyensúlyt a nemzetközi elvárások és a magyar érdekek között – különben a magyar szuverenitás lesz az ár.</p>
<p>A kérdés már csak az: lesz-e erő az új kormányban, hogy ezt az egyensúlyt megtalálja, vagy a nemzetközi nyomás hatására feladja a magyar érdekeket? Az elkövetkező hetek és hónapok választ adnak erre a kérdésre – és a magyar társadalomnak éberen kell figyelnie.</p>