<h2>Gyors gratuláció, szimbolikus üzenet</h2>
<p>Május 9-én, szombaton Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) letette a hivatali esküt az Országgyűlés alakuló ülésén, majd a Kossuth Lajos téren tartott ünnepséget. Alig néhány órával később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en gratulált neki. Az ukrán államfő kiemelte: szimbolikus értékű, hogy a beiktatás éppen Európa napján történt. Zelenszkij szerint ez nemcsak egy miniszterelnöki kinevezés, hanem Magyarország „Európába való újra beiktatása”.</p>
<p>Ez a megfogalmazás önmagában is sokatmondó. Az ukrán elnök nem csupán gratulált, hanem egyértelművé tette, hogy az új magyar kormánytól a korábbinál szorosabb együttműködést vár. A kérdés csak az: milyen áron?</p>
<h2>Mit ígér az együttműködés?</h2>
<p>Zelenszkij bejegyzésében hangsúlyozta: „Ukrajna kész fejleszteni az együttműködést Magyarországgal, és erős kapcsolatokat építeni a két ország között a jószomszédi viszony és a népeink iránti kölcsönös tisztelet talaján.” Hozzátette: „Együtt nagyobb erőt adhatunk népeinknek, és egész Európát is erősebbé tehetjük.”</p>
<p>A gyors gratuláció és a szimbolikus üzenet azonban aggodalomra ad okot. A Vonalban úgy látja: az új kormány külpolitikai orientációjának jele lehet, hogy elsőként az ukrán elnök sietett üdvözölni az új vezetést. Ez a lépés azt sugallja, hogy a Tisza-kormány a korábbi, szuverenitásra épülő külpolitikával szemben inkább a nyugati és ukrán érdekek felé kíván nyitni.</p>
<h2>Geopolitikai háttér: mi áll a gratuláció mögött?</h2>
<p>Zelenszkij gratulációja nem légüres térben történt. Az elmúlt hetekben az Európai Unió is sietve küldött delegációt az új magyar kormányhoz, hogy tárgyaljon a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelről. Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyíltan beszéltek arról, hogy az új magyar kormánytól várják a korábbi blokádok feloldását. Magyar Péter első hivatalos külföldi útja is Lengyelországba vezetett, ami szintén jelzésértékű.</p>
<p>Ezek a lépések együttesen azt mutatják, hogy a Tisza-kormány a nemzetközi nyomásnak engedve kész feladni a korábbi, kiegyensúlyozott külpolitikát. A magyar szuverenitás védelmezői attól tartanak, hogy az új kormány a nemzetközi nyomásnak engedve feladhatja a korábbi, kiegyensúlyozott külpolitikát, és Magyarország ismét a nagyhatalmi érdekek kiszolgálójává válhat.</p>
<h2>Mi várható a jövőben?</h2>
<p>A magyar választók számára most világossá válhat, hogy a Tisza-kormány milyen irányba viszi az országot. A gyors ukrán közeledés ára a magyar nemzeti érdekek feladása lehet. A Vonalban úgy látjuk: az új kormány külpolitikai orientációjának jele lehet, hogy elsőként az ukrán elnök sietett üdvözölni az új vezetést. Ez a lépés azt sugallja, hogy a Tisza-kormány a korábbi, szuverenitásra épülő külpolitikával szemben inkább a nyugati és ukrán érdekek felé kíván nyitni.</p>
<p>A magyar szuverenitás védelmezői attól tartanak, hogy az új kormány a nemzetközi nyomásnak engedve feladhatja a korábbi, kiegyensúlyozott külpolitikát. A magyar választók számára most világossá válhat, hogy a Tisza-kormány milyen irányba viszi az országot – és hogy a gyors ukrán közeledés ára a magyar nemzeti érdekek feladása lesz-e.</p>