A meghallgatás hangulata
Hétfő reggel az Országgyűlés egyik legimpozánsabb termében kezdődött a miniszterjelöltek meghallgatása. Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje és egyben miniszterelnök-helyettes az Európai Ügyek Bizottsága előtt ismertette terveit. A terembe lépve először a Fidesz-KDNP képviselőihez, köztük Bóka János leköszönő EU-ügyi miniszterhez ment oda, velük is külön beszélt egy percet. Ez a gesztus is jelezte: a Tisza-kormány nem akar konfrontálódni, hanem a párbeszédet és a bizalomépítést helyezi előtérbe.
Orbán Anita expozéjában igyekezett cáfolni azokat az állításokat, amelyeket a Fidesz a kampányban fogalmazott meg a Tisza uniós politikájával kapcsolatban. „Az EU nem azt várja Magyarországtól, hogy olyat tegyen, ami rossz a magyar embereknek” – hangsúlyozta. Szerinte az EU nem automatikus bólogatást vár, hanem azt, hogy Magyarország megteremtse az igazságszolgáltatás valódi függetlenségét, hatékonyan lépjen fel a korrupció ellen, és átlátható legyen a pénzek felhasználása.
A bizalom visszaszerzése – de milyen áron?
„Túl gyakran voltunk ott a küllők között, és túl ritkán küllők” – fogalmazott Orbán Anita, utalva arra, hogy az előző kormány szerinte elvesztette a nemzetközi befolyást és bizalmat. Szerinte ennek az ára az elveszett nemzetközi befolyás és bizalomvesztés. „Az elmúlt években súlyos árat fizetett Magyarország azért, mert a kormány elvesztette az EU bizalmát, a mi feladatunk az, hogy visszaszerezzük ezt bizalmat” – mondta.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a bizalom visszaszerzése milyen engedményekkel jár majd a magyar szuverenitás szempontjából? Orbán Anita szerint az EU nem azt várja, hogy „nemzetellenes dolgokat tegyen a kormány”, hanem hogy „a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét”. Ez utóbbi kijelentés mögött azonban komoly jogalkotási folyamat állhat, amely érintheti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció elleni fellépést.
A vétó kérdése
Orbán Anita kijelentette: „Magyarország nem lesz gyenge és néma tagállam, de kiszámítható és megbízható partner lesz.” A vétót nem kampányeszközként, hanem szükség esetén fogják használni. Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a Tisza-kormány nem kívánja a vétót belpolitikai eszközként használni, ahogy azt az előző kormány tette. Ugyanakkor a vétó alkalmazásának feltételei továbbra is homályosak.
Ukrajna és a migráció
Ukrajnával kapcsolatban Orbán Anita megerősítette, hogy az új kormány sem kíván részt venni a 90 milliárd eurós hitelben, és „Magyarország a béke pártján áll, se katonákat, se fegyvert nem küldünk Ukrajnába”. A csatlakozást érdemalapú, szigorú garanciákkal és a kárpátaljai magyar közösség jogainak teljes tiszteletbentartásával tudja elképzelni.
A migrációval kapcsolatban azt közölte: a határvédelem és az európai jog tisztelete nem zárja ki egymást. Arról azonban nem beszélt, hogy ennek érdekében mikor és hogyan készül a kormány módosítani azt a jogszabályt, amely miatt az EU eljárást indított Magyarország ellen.
Bóka János kritikája
Bóka János, a Fidesz-KDNP alelnöke a meghallgatás után azt mondta: „Felemás meghallgatás volt, mert azt a minisztert, aki egyébként az európai ügyek koordinációjáért felelni fog, az Európai Ügyek Bizottsága nem hallgatta meg.” Szerinte a válaszok jórészt homályosak voltak, és a valódi tartalom csak a Tisza-kormány tevékenysége alapján fog kiderülni. Bóka hozzátette: „A miniszterjelölt asszonynak konkrét kérdéseket igyekeztünk feltenni, főleg olyan területeken, ahol a Tisza Párt kampánya hallgatott. Ezekre a kérdésekre jórészt nem kaptunk választ.”
Következtetés
Orbán Anita meghallgatása azt mutatta, hogy a Tisza-kormány egyértelműen Brüsszel-párti irányvonalat képvisel. A bizalom visszaszerzése érdekében hajlandóak engedményeket tenni, de ezek pontos mértéke és hatása a magyar szuverenitásra továbbra is kérdéses. A Vonalban szerint a magyar érdekek védelme és az uniós elvárások közötti egyensúly megtalálása nem lesz egyszerű feladat, és a következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e megőrizni a nemzeti szuverenitást, miközben visszaszerzi Brüsszel bizalmát.