A kiárusítás hulláma

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a választásokat megelőző másfél évben durván felpörgette az állami ingatlanok eladását. A G7 összesítése szerint 2024 októbere óta 19 olyan ingatlan cserélt gazdát, amelyek ára meghaladta az egymilliárd forintot. Ez rengeteg ahhoz képest, hogy a 2016 és 2024 közötti időszak legtöbb évében mindössze két milliárdos értékű ingatlan eladásáról kötött szerződést az MNV.

Az MNV éves beszámolója szerint 2023-ig az ingatlaneladásokból származó bevétel évi 11 és 26 milliárd forint között alakult, az átlag 16,6 milliárd forint volt. Tavaly azonban ez 57,3 milliárdra ugrott (ebből 50,9 milliárd a Mini-Dubaj projekthez kapcsolódott), idén pedig csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintos ingatlanvagyonon adhatott túl az MNV.

Kik vásároltak?

Az öt legnagyobb értékű tranzakció – összesen több mint 13 milliárd forint – egyértelműen a bukott Orbán-kormányhoz kötődő üzleti köröknél landolt. Az öt árverésből három esetben egyáltalán nem volt tényleges licit, a győztes a kikiáltási áron vitte el az adott ingatlant.

Tiborcz István cége, a Zoltán16 Property Kft. licit nélkül vette meg a NAV Zoltán utcai székházát 6,5 milliárd forintért. A társaság ügyvezetője Figura Ferenc, aki Tiborcz embere. A NAV-nak legkésőbb 2027. június 30-ig kell kiköltöznie.

Garancsi István Market-csoportja a Szőlő utcai javítóintézetet szerezte meg 2,6 milliárd forintért. A cég a Telex kérdésére azt írta, hogy az épületet teljesen elbontják, és a helyén „a környék presztízsét növelő lakóteret hoznak létre”.

Jellinek Dániel Indotek-alapja az egykori Hunor Hotelt vásárolta meg. Az épületet megvásárló részalapban 2024 végén 4,6 milliárd forintnyi vagyon volt.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Budapest belvárosában található épületét a Dargslan Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg közel 1,8 milliárd forintért.

Az MNV magyarázata

Az MNV azzal indokolta a kiárusítást, hogy „elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene”.

A G7 szerint ennek ellentmond, hogy az eladott épületeket sok esetben még használta egy állami szervezet – így azt a használóval együtt értékesítették. Ilyenkor kikötötték, hogy a vevő csak a kiköltözés után veheti birtokba az ingatlant, akinek ez esetenként másfél éves csúszást is jelenthetett.

Következmények

A választások óta látszik némi lassulás a folyamatban, de a kérdés továbbra is nyitott: vajon a leköszönő kormány tudatos vagyonátmentést hajtott végre, vagy csupán a piaci logika diktálta a lépéseket? Az új kormány feladata lesz, hogy átvilágítsa ezeket a tranzakciókat, és visszaszerezze, ami jogtalanul került magánkézbe.