A szavazás, ami megrengette a közmédiát
Szerda délután a Közszolgálati Közalapítvány Közszolgálati Testülete elé került Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának éves beszámolója. Az eredmény sokkolta a közmédia dolgozóit és a szakmai közvéleményt: a testület tagjai közül mindössze ketten szavaztak igennel, hárman nemmel, öten pedig tartózkodtak – így a beszámolót nem fogadták el.
A Telex a testület egyik tagjára hivatkozva számolt be arról, hogy ez az eset példátlan a közmédia történetében. Korábban még soha nem fordult elő, hogy a vezérigazgató beszámolóját elutasítsák. A beszámoló arról szólt, hogy a Duna Médiaszolgáltató – amely a közszolgálati tévé- és rádióadókat, valamint az MTI-t foglalja magában – eleget tett-e a törvényben megfogalmazott közszolgálati elvárásoknak.
Ki Altorjai Anita?
Altorjai Anita 2022 augusztusa óta vezeti a közmédiát. Korábban az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, majd Áder János köztársasági elnök sajtóigazgatója, később Novák Katalin tanácsadó testületének tagja volt. Pályafutása szorosan összefonódott a Fidesz-kormányzás éveivel – ami a mostani döntés fényében különösen érdekes kontextust ad.
A közmédia a korábbi években a Fidesz propagandagépezetének részeként működött. A Partizánnak nyilatkozó egykori közmédiások a politikai befolyásolás rendszerszintű gyakorlatáról beszéltek, és a Vonalban is foglalkozott a témával: Élő Gábor, a Hirado.hu főszerkesztője nemrég távozott posztjáról, ami szintén a közmédia átalakulásának jele.
A Tisza-kormány és a közmédia jövője
A mostani döntés mögött azonban nem csupán személyi kérdések állnak. A Tisza-kormány alatt a közmédia működésének megítélése is változóban van. A testület elutasító szavazata azt jelezheti, hogy a politikai befolyásoltság megszüntetésére irányuló törekvések is szerepet játszanak – bár a Tisza-kormány médiapolitikája még nem teljesen kiforrott.
A következő lépés az lehet, hogy a testület kezdeményezi Altorjai leváltását. Erről várhatóan június elején, a következő ülésen döntenek, miután meghallgatják a vezérigazgatót. A döntés hátterében az is felmerül, hogy a közmédia a korábbi években a Fidesz propagandagépezetének részeként működött – és most a Tisza-kormány idején a politikai befolyásoltság megszüntetésére irányuló törekvések is szerepet játszhatnak.
Mit jelent ez a nézőknek?
A közmédia a magyar társadalom egyik meghatározó intézménye. A Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati tévé- és rádióadókat, valamint az MTI-t foglalja magában – így a döntés minden magyar állampolgárt érint, aki közszolgálati médiát fogyaszt. A beszámoló elutasítása azt jelezheti, hogy a közmédia működése nem felel meg a törvényi elvárásoknak – ami komoly kérdéseket vet fel a jövőre nézve.
A Vonalban korábban is foglalkozott a közmédia átalakulásával: a TV2 Tények megszűnése és az Index főszerkesztőváltása is a magyar médiapiac átrendeződésének jelei. A mostani döntés újabb lépés lehet ebben a folyamatban – és a kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e valódi, független közszolgálati médiát létrehozni, vagy csak a politikai befolyásolás új formáját hozza el.