A katalán építészet rejtélye
Kedd reggel Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol a kegyelmi ügy dokumentumait ismertette. A kormányfő korábban ígéretet tett arra, hogy felfedi a kegyelmi kérvényt megíró ügyvéd nevét, ám az igazságügyi miniszter javaslatára ezt végül nem tette meg. Helyette egy homályos utalást tett: „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet, érti, aki érti.” A mondat egyértelműen Gaudi-Nagy Tamás ügyvédre, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjére utalt, aki a híres katalán építész, Antoni Gaudí nevét viseli.
Gaudi-Nagy Tamás neve már 2024 februárjában felmerült a kegyelmi ügy kapcsán, amikor a Népszava arról írt, hogy az ügyvéd nyújtotta be a Kúriához a felülvizsgálati kérelmet K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének ügyében. A kegyelmi kérvényt magát K. Endre felesége adta be, de a megírója továbbra sem ismert. A másodfokú eljárásban K. Endrét Zamecsnik Péter védte, aki az ATV-nek azt mondta: „A másodfokú eljárásban én képviseltem ezt az urat, a kegyelmi eljárásban nem, arról semmilyen információm nincs.”
Gaudi-Nagy Tamás válasza: „hazug uszító”
Gaudi-Nagy Tamás nem hagyta szó nélkül a miniszterelnök célzását. A HVG-nek és a 24.hu-nak adott reakciójában határozottan cáfolta, hogy ő adta volna be a kérvényt. „Nem én adtam be” – írta, majd éles hangon bírálta a kormányfőt: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.” Az ügyvéd hozzátette: „az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek.”
A miniszterelnök utalása és az ügyvéd válasza között feszültség van: Magyar Péter szerint Gaudi-Nagynak szerepe lehetett a kegyelmi kérvény megírásában, míg az ügyvéd ezt tagadja, de nem zárja ki, hogy később részletesebben is nyilatkozik. A kérdés továbbra is nyitott: ki segített K. Endre feleségének a kérvény megírásában?
A Budaházy-kapcsolat
Az ügy pikantériája, hogy Budaházy György, akit a Hunnia-perben terrorizmusért ítéltek el jogerősen, és akinek ügyében Gaudi-Nagy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként lobbizott, ugyanazon a napon, 2023. április 27-én kapott kegyelmet Novák Katalin volt köztársasági elnöktől, mint K. Endre. Novák hivatala akkor azt közölte: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.”
A két kegyelmi ügy összefonódása további kérdéseket vet fel. Vajon miért éppen ugyanazon a napon kapott kegyelmet egy pedofil bűncselekmény segítője és egy terrorista felbujtó? És ki volt az a személy, aki összekötötte a két ügyet? Magyar Péter szerint a puzzle nemsokára összeáll, de egyelőre Gaudi-Nagy Tamás hallgat, és csak annyit ígér: „Mindent a maga idejében.”
Gaudi-Nagy Tamás politikai háttere
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, jogvédő, politikus, 2010 és 2014 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője volt. Képviselői tevékenysége arról maradt ismert, hogy az Országgyűlés ülésszakának utolsó ülése után kivitte az ülésteremből az egyik uniós zászlót, és kihajította az Országház ablakán. A radikális jobboldali körökben „nemzeti jogvédőként” emlegetett ügyvéd a terrorizmus vádjával elítélt Budaházy Györgyöt is védte.
A kegyelmi ügyben való feltételezett szerepe újra a középpontba helyezi a politikai múltját. A Tisza-kormány számára kényes lehet, hogy egy volt jobbikos képviselő is érintett lehet az ügyben, amelyet a kormányfő a „régi rendszer” korrupciójaként állít be. Ugyanakkor Gaudi-Nagy tagadása és a bizonyítékok hiánya miatt egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani a felelősségét.
A kegyelmi ügy dokumentumai
Magyar Péter kedd reggel közzétett egy sor dokumentumot, amelyekből újabb részleteket ismerhet meg a nyilvánosság a kegyelmi üggyel kapcsolatban. A dokumentumok között szerepelnek hivatalos, igazságügyi minisztériumi iratok, amelyek részben kitakartak. A kormányfő szerint ezekből kiderül, hogy a kegyelmi kérvényt nem K. Endre írta, hanem egy ügyvéd segített a feleségének.
A Telex kérdésére Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára is megerősítette, hogy a kegyelmi kérvényt K. Endre felesége adta be. Azt azonban továbbra sem tudni, ki segített neki megírni a kérelmet. Gaudi-Nagy Tamás neve felmerült, de az ügyvéd tagadja az érintettséget.
Következtetések
A kegyelmi ügy újabb fejezethez érkezett, ahol a politikai utalások és a személyes támadások keverednek. Magyar Péter miniszterelnök a katalán építészetre utalva próbálta meg beazonosítani a kegyelmi kérvény megíróját, de Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd határozottan cáfolta a vádakat, és a kormányfőt hazug uszítónak nevezte. Az ügy továbbra is nyitott, és a Budaházy-kapcsolat miatt még összetettebb.
A konzervatív értékrend szempontjából aggasztó, hogy a Tisza-kormány ahelyett, hogy a nemzeti egység megteremtésén dolgozna, inkább a régi sérelmeket és a politikai ellenfelek elleni hergelést helyezi előtérbe. A kegyelmi ügyben valódi felelősök helyett a közéleti szereplők egymás elleni uszítása zajlik, ami nem segíti a társadalom megbékélését. A kérdés továbbra is az: ki írta valójában a kegyelmi kérvényt, és miért nem hajlandó a kormányfő egyértelműen megnevezni az érintettet?