A határidő lejár: mit kell nyilvánosságra hozni?

Hétfőn lejár az a határidő, amelyet a Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) vezette kabinet szabott meg a Novák Katalin volt köztársasági elnök nevéhez fűződő kegyelmi botrány részleteinek nyilvánosságra hozatalára. A kormányrendelet értelmében a felülvizsgálat megállapításait kell közzétenni, a teljes iratanyagot nem – hívta fel a figyelmet a Magyar Hang.

A feladat felelőse Görög Márta igazságügyi miniszter. A kormányrendelet szerint a Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének ügyében keletkezett összes iratot nem kell közzétenni, de a felülvizsgálatának részleteit és annak megállapításait igen.

Magyar Péter felszólítása és a Sándor-palota válasza

Magyar Péter szerdán arról beszélt, ha nincs meg a teljes kegyelmi akta az Igazságügyi Minisztériumban, elvárja Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra. A Sándor-palota erre úgy reagált: „A Sándor-palota erre vonatkozó hivatalos megkeresés esetén a jogszabályoknak megfelelően fog eljárni.”

A válasz több kérdést is felvet. Vajon mi számít hivatalos megkeresésnek? És vajon a jogszabályok lehetővé teszik-e a teljes iratanyag nyilvánosságra hozatalát, vagy azok egy része továbbra is titkos marad? A kérdések különösen azért is fontosak, mert a botrány kirobbanása óta sokan követelik a teljes átláthatóságot.

A botrány története: a bicskei gyermekotthon és a kegyelem

A kegyelmi botrány 2024 elején robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét. Kónya Endrét jogerősen kényszerítés miatt ítélték el: a bíróság kimondta, hogy a gyermekotthon pedofil igazgatójának, Vásárhelyi Jánosnak több áldozatát is arra próbálta rávenni, hogy változtassák meg vallomásukat.

Az ügy hátterében a bicskei gyermekotthonban történt szörnyűségek állnak. Az RTL Házon kívül című műsorában 2016. október 5-én vetítették azt a riportot, amelyben a gyermekotthon két volt lakója, Pop Mert Julián és Illés Levente arcát és a nevét vállalva számolt be arról, hogy az igazgató, Vásárhelyi János szexuálisan zaklatta őket. Vásárhelyi János ellen hasonló ügyben 2011-ben indult nyomozás, de azt bűncselekmény hiányában lezárták.

2016. szeptember 6-án a gyermekotthon egyik korábbi gondozottja – egyike azoknak, akik 2011-ben vallomást tettek az igazgató ellen – a vonat elé vetette magát. „Miután Szabi öngyilkos lett, azt éreztem, le kell állítani a Jánost” – mondta később az egyik áldozat. 2016. szeptember 7-én Pop Mert Julián Budapesten feljelentést tett az ügyben, amelyben Vásárhelyi Jánost végül nyolc év fegyházra ítélték. (Vásárhelyi János nemrég szabadult.)

Az ügyben indult egy másik büntetőeljárás is kényszerítésért és vesztegetésért az igazgató, illetve a tavaly elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes, Kónya Endre ellen. Ebben az igazgatót 2 év 3 hónapra, az igazgatóhelyettest pedig 3 év 4 hónapra ítélték. Kónya Endre hamis vallomás tételére, illetve a vallomásuk visszavonására próbálta meg rávenni Vásárhelyi János áldozatait, amiért 2023 áprilisában elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól.

A botrány következményei

A botrányba 2024 februárjában belebukott Novák Katalin, de Varga Judit akkori Fidesz EP-listavezető, volt igazságügyi miniszter (nem mellesleg Magyar Péter volt felesége) is, a parlamenti mandátumáról mondott le a botrány miatt. A kegyelmi döntést Novák Katalin hozta meg, és Varga Judit igazságügyi miniszter jegyezte ellen.

A Tisza-kormány elrendelte, hogy a kegyelmi határozat meghozatalához vezető körülményeket teljes körűen és soron kívül vizsgálják felül, a felülvizsgálat megállapításait pedig hozzák nyilvánosságra. Ennek a felelőse az igazságügyi miniszter, a határidő május 18.

Mi marad homályban?

A lap megjegyezte: ha publikálnának minden iratot, az ügy összes részlete akkor sem derülhetne ki, mivel annak alakulásában informális egyeztetések is szerepet játszhattak. Balog Zoltán református püspök, volt emberierőforrás-miniszter például maga ismerte el, hogy tanácsadójaként ő javasolta Novák Katalinnak, hogy adjon kegyelmet Kónya Endrének.

Az ugyanakkor kiderülhet, hogy Varga Judit valóban nem javasolta-e a köztársasági elnöknek a kegyelmet Kónya Endre ügyében, vagy hogy indokolta-e ezt a véleményét. Kónya Endre az elnöki kegyelmi botrány kitörése után is megpróbált rávenni egy egykori áldozatot a vallomása visszavonására – ez a tény némiképp visszatetsző, és tovább mélyíti a botrány körüli aggodalmakat.

Konklúzió

A határidő lejártával a nyilvánosság elé kerülhetnek a kegyelmi botrány részletei, de a teljes kép továbbra is homályos marad. A Sándor-palota a jogszabályokra hivatkozik, a kormányrendelet pedig csak a felülvizsgálat megállapításainak közzétételét írja elő. A kérdés továbbra is az: vajon a jogszabályok lehetővé teszik-e a teljes átláthatóságot, vagy a botrány egyes részletei örökre homályban maradnak? A válasz nemcsak a politikai felelősség megállapítása, hanem a társadalom bizalma szempontjából is kulcsfontosságú.