A bíróság döntése

A Szegedi Törvényszék katonai tanácsa bűncselekmény hiányában felmentette Petőfi Attila címzetes vezérőrnagyot és két kollégáját a kényszervallatás vádja alól. A vádat a 11 éves bajai kisfiú meggyilkolásával vádolt F. János emelte, aki azt állította, hogy a rendőrök fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették beismerő vallomásra.

Az Égető Sándor hadbíró alezredes vezette tanács megállapította: nem történtek meg a férfi által állítottak, amelyek szerint a kihallgatást végzők durván fenyegették, zsarolták volna annak érdekében, hogy beismerő vallomást tegyen.

Az ügy háttere

Till Tamás 11 éves korában, 2000. május 28-án tűnt el, miután biciklivel elindult a közeli vadasparkba. Miután a megbeszélt időpontra nem ért haza, a szülők hívták a rendőrséget, de a hatóságok csak 24 órával később kezdték el keresni, amikor a nyomok már kihűltek. Három hónappal később megtalálták a fiú kerékpárját a bajai tanya közelében. A biciklin a bűnügyi technikusok sem idegen DNS-nyomot, sem sérülést nem találtak.

A rendőrség 2024. augusztusban közölte, hogy Till Tamás földi maradványait találták meg egy bajai ingatlan egyik mellékhelyiségében, a betonozott talaj alatt. Az ügyben F. János először tanúként tett vallomást, de a rendőrségi kihallgatásokon végül beismerte, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor tizenhat éves volt, ő ölte meg a gyereket, majd ő ásta el a tanyán a holttestét. A beismerő vallomás után a férfit a rendőrök szabadon engedték arra hivatkozva, hogy mivel a tett elkövetésekor fiatalkorú volt, a cselekmény büntethetősége mára elévült. A férfi annak tudatában tett beismerő vallomást, hogy ezért már nem büntethető.

Később azonban a Kecskeméti Törvényszék kimondta, hogy a minősített emberölés fiatalkorúak esetében sem évül el, így F. Jánost végül 2024. december elején mégis letartóztatták.

A kényszervallatás vádja

A rendőrséget 2024. június 11-én keresték meg az ügyészségtől azzal, hogy egy emberrablás vádlottja felajánlotta, hogy ügye kedvezőbb elbírálásáért megmondja, hol található Till Tamás holtteste, és ki követte el a gyilkosságot. A meghallgatásán kiderült: az információ forrása egy bajai születésű, állami gondozásban felnövő férfi volt, akit tanúként hallgattak meg.

A férfi által adott információk alapján megtalálták a kisfiú maradványait, de kiderült, hogy a gyilkosság nem történhetett meg úgy, ahogy azt ő előadta, ezért a férfit 2024. november 28-ra beidézték tanúvallomása újabb kiegészítésére. A rendőrségen – ahol ügyvéd társaságában jelent meg – a férfi változtatott korábbi vallomásán és már azt mondta, hogy állításával ellentétben a kisfiú halálának időpontjában jelen volt a helyszínen és segédkezett a holttest eltüntetésében.

A férfinak több alkalommal is felajánlották, hogy poligráfos vizsgálattal támassza alá vallomását, de ezzel a lehetőséggel csak azután élt, hogy az általa elmondottakon újra változtatva beismerte az emberölést. Részletesen beszámolt arról, hogyan gyilkolta meg a kisfiút, a vallomást a poligráfos szakértő előtt, majd egy újabb kihallgatásán és a pszichológus szakértői vizsgálaton is megismételte.

A nyomozást irányító rendőröknek az azt felügyelő ügyésszel együtt már a kihallgatás előtt az volt az álláspontjuk, hogy a férfi által elkövetett bűncselekmény elévült, erről beszéltek is az ügyvédjével. A férfi csak azután jelezte, hogy kényszer, fenyegetés hatására tett beismerő vallomást, amikor az ügyészségi álláspont megváltozott, és a korábbival ellentétben úgy ítélték meg, a bűncselekmény nem évült el.

Az ítélet indoklása

Égető Sándor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a bizonyítékok értékelése során a legnagyobb súlyt a férfi jogi képviselője vallomásának tulajdonították, aki elmondta, jelenlétében nem fenyegették meg ügyfelét és ilyenről más sem számolt be neki. Ezt támasztották alá más vallomások és azok az sms-ek, fotók is, melyeket a férfi küldött a vallomást követő napokban Petőfi Attilának.

A férfi és jogi képviselője fellebbezést jelentett be a rendőrök bűnösségének megállapítása érdekében. A Kecskeméti Törvényszéken továbbra is folyamatban van az emberölési per, amelyben a vádlott tagadja bűnösségét.

A gyilkosság részletei

A Kecskeméti Törvényszéken folyamatban lévő emberölési ügy szerint F. János szexuális vágyat érzett a fiú iránt, ezért segítségkérés ürügyén elcsalta őt. Miután pedig ez a vágya elmúlt, egészen brutális módon végzett vele. Az elkövető összesen nyolc-kilencszer megszúrta a kisfiút, akinek több mint féltucat csontját is eltörte a vérfürdő során. A maradványok vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatnak eltört több bordája, a koponyacsontja, a szemcsontja és az állkapocscsontja is.

A vállalkozó abban a hiszemben volt, hogy már elévült a bűncselekménye, és a tanúkénti kihallgatásán mindent beismert. Részletesen elmondta, hogy mit tett a kisfiúval, azt is, hogy miért. Mivel a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy elévült az ügy, ezért a férfi a kihallgatása után szabadon távozhatott a rendőrségről.

A vádlott álláspontja

F. János a későbbi gyanúsítotti kihallgatásán viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt állította, hogy kényszer és fenyegetés hatására tette azt a nyilatkozatát, amelyet a terhére rónak. És emiatt indított pótmagánvádas eljárást a három magas rangú rendőrtiszt ellen. A folyamatban lévő emberölési ügyben 15 év fegyházbüntetést kértek a kisfiú kivégzésével vádolt férfira.

„Semmit nem követtem el, úgyhogy nincs mit beismernem. Azt el tudom fogadni, hogy ott dolgoztam a tanyán, de ezt a vádiratot nem, mert ez egy alaptalan mese” – mondta gyilkossággal gyanúsított F. János április végén a Kecskeméti Törvényszéken, a büntetőpere előkészítő ülésén.

Összegzés

A Szegedi Törvényszék katonai tanácsa pénteken felmentette a Till Tamás meggyilkolása ügyében nyomozó rendőröket a kényszervallatás vádja alól. A bíróság döntése szerint nem bizonyosodott be, hogy a kihallgatást végző rendőrök fenyegették vagy zsarolták a férfit. Az ítélet nem jogerős: a férfi és ügyvédje fellebbezett. Közben a Kecskeméti Törvényszéken továbbra is folyamatban van a per, amelyben a férfit Till Tamás meggyilkolásával vádolják.