A botrány, ami sokkolta a nyugati régiót
Április közepén még csak egy szombathelyi építkezésről szóltak a hírek: az Oladi plató nevű, jelenleg is épülő városrészben több utcát azbesztet tartalmazó zúzott kővel borítottak le. Senki sem sejtette, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A következő hetekben kiderült: a probléma országos méretű.
Németh Martin, Bük város önkormányzati képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az eredmény sokkoló: 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány az azbesztszennyezéssel összefüggésbe hozott osztrák bányákból.
A négy bánya, ami a célkeresztben áll
Az adatok négy érintett osztrák bányára vonatkoznak: Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf. A képviselő a weboldalán tette közzé a települések listáját és egy térképes nézetet, amelyen nyomon követhető, hogy mikor, hova és mennyi szállítmány érkezett. A rohonvi bánya is gyanús, bár az adatokban még nem szerepel.
Németh Martin hangsúlyozta: a lista nem bizonyítja, hogy minden érintett településen fel is használták a szennyezett anyagot, az adatok csak az árumozgásokat és az első célállomásokat mutatják. Azaz, ha egy településre csak egy telephelyre érkezett a szállítmány, onnan pedig továbbszállították, arról a NAV adatai alapján nem lehet tudni.
Több mint 300 helyszín, három megye
A botrány kirobbanása óta több mint 300 helyszínen bukkant fel a szennyezés, három megyét biztosan érint a probléma. A leginkább érintett városok: Szombathely, Zalaegerszeg, Kőszeg és Sopron. A szennyezés nem csak utcákon és parkolókban jelent meg, hanem magán kapubejárókban, sőt, Kőszegen óvodák, bölcsődék és iskolák közelében is.
Zalaegerszegen a Mártírok útja és a Kisfaludy utca sarkán lévő parkolót le kellett zárni, két utcában pedig a teljes burkolatot el kell távolítani. A kormány 100 millió forintot szavazott meg a városnak a kármentesítésre, de a teljes költség várhatóan ennek többszöröse lesz.
A Tisza-kormány válasza: ígéretek és kérdőjelek
Az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László (Tisza Párt) felelősségre vonást ígért. „Aki felelős, az feleljen” – hangoztatta a miniszter, de konkrét neveket, intézkedéseket egyelőre nem említett. A kérdés az: ki a felelős? Az osztrák bányák üzemeltetői? A magyar importőrök? Az önkormányzatok, amelyek átvették a szállítmányokat? Vagy a korábbi kormányzat, amely nem ellenőrizte kellőképpen a beérkező anyagokat?
A Tisza-kormány eddigi intézkedései inkább tűnnek tűzoltásnak, mint átfogó megoldásnak. A 100 millió forintos támogatás Zalaegerszegnek üdvözlendő, de vajon mi lesz a többi 249 településsel? Ki fogja kifizetni a kármentesítést? És ami a legfontosabb: hogyan lehet megelőzni, hogy ilyen eset újra megtörténjen?
Történelmi párhuzamok és tanulságok
Az azbesztbotrány nem előzmény nélküli. Magyarországon az elmúlt évtizedekben többször is előfordult, hogy külföldről behozott, szennyezett anyagok kerültek a környezetbe. A különbség most az, hogy a probléma mérete példátlan: 250 település, 300 helyszín, három megye.
A hagyományos magyar értékrend szerint a közösség védelme és a családok biztonsága az első. Az azbeszt nem csak egy építőanyag, hanem egy halálos veszély, amely évtizedekkel később is okozhat megbetegedéseket. A felelős kormányzás nem csak annyit jelent, hogy ígérgetünk, hanem azt is, hogy konkrét lépéseket teszünk a probléma megoldására.
Mit tehetünk mi, állampolgárok?
Az érintett települések lakói számára az első lépés a tájékozódás. Németh Martin térképe és listája elérhető a weboldalán, ahol ellenőrizhető, hogy az adott település érintett-e. A második lépés a körültekintés: ha valaki gyanús anyagot talál a környezetében, értesítse az illetékes hatóságokat.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e hatékonyan kezelni ezt a válságot, vagy ez is csak egy újabb fejezet lesz a magyar környezetvédelmi botrányok sorában? Az idő és a konkrét intézkedések fognak választ adni.