A csendes szennyezés: hogyan került azbeszt a magyar utakra?
Idén januárban a Greenpeace hívta fel a figyelmet arra, hogy több határközeli helyszínen – Bozsoknál és más osztrák településeken – azbeszttartalmú zúzott követ találtak. A szervezet akkor még csak néhány pontot jelölt meg, de azóta kiderült: a probléma sokkal súlyosabb. Szombathely egyik városrészében, az Oladi-platón a levegő azbesztrost-tartalma a hazai határérték harmincszorosát, az osztrák határérték háromszázszorosát is elérte. A járműforgalom okozta kiporzás miatt a lakók nap mint nap belélegezték a rákkeltő anyagot.
A szennyezés nem állt meg a megyeszékhelynél. Kőszegen tucatnyi, Őriszentpéteren és Velemben öt-öt helyszínen, Lukácsházán pedig mintegy tíz kilométernyi útszakaszon mutatták ki a szennyezést. A Greenpeace csütörtöki közleménye szerint Sopron is érintett, Zalaegerszegen pedig parkolókat és utcákat kell lefedni a veszély miatt. A Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, Orbán István az RTL Híradónak elmondta: „Ez már lényegesen meghaladta mind a kormányhivatal, mint az egyes települések képességeit és lehetőségeit.” Hozzátette: nagyjából negyven településen erős a gyanú, hogy azbesztes zúzalékot helyeztek el, és az egyedi bejelentések száma meghaladta a négyszázat.
Osztrák bányák, magyar áldozatok
A Greenpeace szerint az osztrák hatóságok évek óta tudtak a bányák termékeinek azbesztszennyezettségéről, de nem tájékoztatták a magyar felet. Orbán István is megerősítette: az osztrák hatóságokat többször megkeresték, de hasznos információkat nem kaptak. Sőt, a főigazgató szerint a szennyezett zúzalékból még mindig van a határ túloldalán, és próbálják Magyarországra beszállítani. Ezért elrendelte a határátkelőkön a kőszállító járművek ellenőrzését, és a tüzépeket, építőanyag-kereskedéseket is vizsgálják.
A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e hatékonyan fellépni az osztrák féllel szemben? A korábbi években a magyar kormányok gyakran hangoztatták a nemzeti szuverenitást, de most egy olyan ügyről van szó, ahol a szennyezés forrása külföldről érkezik, és a felelősség is ott kezdődik. A Greenpeace levélben kérte a kijelölt egészségügyi és környezetvédelmi minisztereket, hogy hivatalba lépésüket követően minél hamarabb hozzanak rendkívüli intézkedéseket.
Ki fizeti a számlát?
A szennyezett anyag eltávolítása vagy biztonságos ártalmatlanítása rendkívül költséges. Az érintett önkormányzatok – különösen a kisebb települések, mint Velem vagy Lukácsháza – nem rendelkeznek a szükséges anyagi forrásokkal. A leköszönő kormány május végén határozatban vállalta a kárelhárítás költségeit, de a Tisza-kormány új minisztere, Gajdos László már a héten terepszemlét tart a térségben. Gajdos az Országgyűlés szakbizottsága előtti meghallgatásán bejelentette, hogy a kialakult helyzet rendezését az egyik legsürgetőbb feladatnak tartja.
Az OTP 100 millió forintot ajánlott fel a veszély elhárítására, de ez csak a jéghegy csúcsa. A teljes kárfelszámolás milliárdos nagyságrendű lehet. A kérdés az: vajon a Tisza-kormány hajlandó-e kifizetni ezt a számlát, vagy az önkormányzatokra és a lakosságra hárítja a terhet? A konzervatív értékrend szerint a közösség védelme és a családok biztonsága az első, de ehhez felelős kormányzásra van szükség.
Tanulságok és feladatok
Az azbesztszennyezés nemcsak környezeti, hanem egészségügyi és gazdasági kihívás is. A lakosság hosszú távú egészségkárosodásának kockázata miatt a hatóságoknak gyorsan és hatékonyan kell cselekedniük. A Greenpeace szerint az osztrák felelősség egyértelmű, de a magyar kormánynak is meg kell tennie a magáét. A Tisza-kormány számára ez az egyik első komoly próbatétel: megmutathatja, hogy képes-e a nemzeti érdekeket képviselni egy nemzetközi ügyben, és hogy hajlandó-e anyagi áldozatot hozni a polgárok védelmében.
A történet tanulsága, hogy a globalizált gazdaságban a szennyezés nem ismer határokat. A magyar családoknak joguk van ahhoz, hogy a kormány megvédje őket a külföldről érkező veszélyektől. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem az emberi élet és a közösség védelmének alapvető ügye.