A terézvárosi fordulat
Január óta tilos a rövid távú lakáskiadás Terézvárosban – és az eredmények magukért beszélnek. Az Ingatlan.com friss elemzése szerint a VI. kerületben 60 százalékkal csökkent az Airbnb-ként működő lakások száma, miközben a hosszú távra kiadó lakások kínálata 34 százalékkal, 1330 hirdetésre bővült. Ez a belvárosi kerületek közül a legnagyobb albérletkínálat. A terézvárosi átlagos havi lakbér 280 ezer forint – a legalacsonyabb a belvárosban –, és az árak nem emelkedtek az elmúlt évben.
Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint a folyamat azt mutatja: „ha a rövid távú kiadás egy szigorítás miatt nem működik, akkor az érintett lakások egy része megjelenik a másik oldalon, azaz hosszú távra kiadó lakások kínálatában. Ha több lakás kerül vissza a klasszikus bérleti piacra, az enyhítheti a kínálati feszültséget és fékezheti a bérleti díjak emelkedését.”
A belvárosi lavina
A példa ragadós: az I., V., VII. és VIII. kerületben is napirendre került a rövid távú lakáskiadás szigorítása. Józsefváros nemrég társadalmi egyeztetést indított a szabályozásról, így már csak a XI. kerület az egyetlen belvárosi, ahol nincs napirenden az Airbnb helyi korlátozása. Budapesten 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére, de a meglévő állomány sorsa a kerületi és országos döntéseken múlik.
Az Airdna.co adatai szerint a hat központi kerületben összesen 8125 társasházi lakást adnak ki rövid távra, ami a belvárosi lakásállomány 4,1 százaléka. A legnagyobb koncentráció Erzsébetvárosban (VII. kerület) van, ahol a lakások 8,4 százaléka Airbnb – ez több mint 3200 lakást jelent. Belváros-Lipótvárosban (V. kerület) ez az arány 5,9 százalék, a többi kerületben 4 százalék alatt marad.
Kiskapuk és tanulságok
A terézvárosi szabályozás nem tökéletes: a kerületnek nincs joga az Airbnb általános betiltására, csak a magánszálláshelyként működő lakásoknál tudták megtiltani a rövid távú kiadást. Így a lakások egy részét továbbra is ki lehet adni rövid távra más jogi formával, például közösségi szálláshelyként. Ennek ellenére a kerületben 60 százalékkal csökkent a rövid távú kiadásra használt lakások száma, és a hosszú távú kínálat jelentősen bővült.
A terézvárosi albérletek iránti telefonos érdeklődések száma éves összevetésben 32 százalékkal nőtt 2026-ban, miközben a fővárosi kiadó lakások iránti kereslet 11 százalékkal csökkent. Ez azt jelzi, hogy a szigorítás nem űzte el a bérlőket, hanem éppen hogy vonzóbbá tette a kerületet.
Mit tehet a Tisza-kormány?
A Tisza-kormánynak érdemes lenne tanulnia ebből a helyi kezdeményezésből – a családok és a fiatalok megfizethető lakhatása érdekében. A terézvárosi modell azt bizonyítja, hogy nem Brüsszelben, hanem a helyi közösségekben kell megtalálni a választ a lakhatási válságra. A kormány eddig nem hozott országos szintű intézkedést az Airbnb szabályozására, pedig a belvárosi kerületek példája mutatja: a szigorítás működik, és a családok számára is kedvező.
A kérdés az: vajon a Tisza-kormány felismeri-e a lehetőséget, vagy továbbra is a piacra bízza a lakhatás kérdését? A terézvárosi eredmények azt sugallják, hogy a helyi szabályozás hatékonyabb lehet, mint a brüsszeli irányelvek – és ez a konzervatív értékrend szempontjából is fontos üzenet.