A javaslat: azonnali felfüggesztés, hivatalból
Szerdán a Tisza Párt két országgyűlési képviselője, Hantosi István és Melléthei-Barna Márton törvényjavaslatot nyújtott be a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó perek és végrehajtások felfüggesztésére. A dokumentum – amely a „Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről” címet viseli – célja, hogy a folyamatban lévő eljárásokat a jogszabály erejénél fogva, hivatalból és soron kívül leállítsák a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálatáig.
A javaslat szerint a felfüggesztés ideje alatt sem végrehajtási cselekményeket, sem új intézkedéseket nem lehetne foganatosítani az érintett ügyekben. Az indoklás szerint a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a még folyamatban lévő perek felfüggesztése, „hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani”.
Ki a felelős, ha mégsem áll le minden?
A javaslat egyik legvitatottabb pontja a felelősség kérdése. A dokumentum szerint: „Amennyiben a felfüggesztésre a végrehajtó vagy a bíróság hibájából nem kerül sor soron kívül, az ebből fakadó károkért a felelősség a végrehajtót, illetve a bíróságot terheli.” Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a bíráknak és végrehajtóknak saját zsebükből kellene állniuk az esetleges károkat, ha nem tudják azonnal leállítani az eljárásokat – ami a túlterhelt magyar igazságszolgáltatásban szinte lehetetlen feladat.
A tervezet szerint a felfüggesztés elrendelése ellen fellebbezésnek van helye, de a fellebbezésnek az eljárás felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bírósági döntés elleni jogorvoslat lehetősége formálissá válik.
Mit jelent ez az érintetteknek?
A törvényjavaslat külön rendelkezik az ingatlanárverések és a folyamatban lévő fizetések kezeléséről. Az árverési vevők bizonyos esetekben visszaigényelhetnék a befizetett vételárat – az előleg kivételével –, ha az ingatlant még nem adták át nekik. Az adósok számára továbbra is lehetőség maradna a törlesztés folytatására, ha ezt önként vállalják.
Bujdosó Andrea (Tisza Párt) frakcióvezető szerint több ezer családot érint a javaslat. A Tisza Párt a családok védelmével indokolja a lépést: a cél, hogy egyetlen család se veszítse el otthonát a jogkövetkezmények felülvizsgálatáig.
Intézményi függetlenség vagy politikai beavatkozás?
A Vonalban úgy látja: a szándék nemes, de a megvalósítás módja komoly aggályokat vet fel. A végrehajtói kar már korábban jelezte: az államosítás réme fenyeget, és a független bírói döntésekbe való beavatkozás aggasztó precedenst teremthet. A javaslat ugyanis a bíróságokat és végrehajtókat teszi felelőssé olyan helyzetért, amelyet ők nem tudnak befolyásolni – a túlterheltség és az erőforráshiány miatt.
A Tisza Párt lépése emlékeztet a 2002 utáni baloldali kormányzás időszakára, amikor hasonló, „családvédő” címszó alatt hoztak intézkedéseket, amelyek végül a jogbiztonságot gyengítették. A konzervatív értékrend szempontjából a családok védelme elsődleges, de nem mehet a jogállami garanciák rovására.
Mi következik?
A törvényjavaslat sorsa az Országgyűlésben dől el. A Tisza Párt kétharmados többsége lehetővé teszi a gyors elfogadást, de a szakmai és jogi aggályok miatt érdemes lenne alaposabb egyeztetésre bocsátani. A Vonalban szerint a felelős kormányzás nem csak a gyors intézkedésekről szól, hanem a hosszú távú jogbiztonság megőrzéséről is. A devizahiteles családok védelme fontos cél, de az intézményi függetlenség és a jogállami garanciák védelme legalább ennyire fontos.