A bejelentés: mi történt pontosan?
Szerda délután, a Parlament épületében, a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton (a Tisza Párt képviselője, korábbi igazságügyi miniszterjelölt) és Hantosi István (a Tisza Párt képviselője, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke) – benyújtotta az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot. A tervezet szerint egy személy legfeljebb nyolc évig lehet miniszterelnök – a számítást 1990. május 2-tól kell végezni. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor (a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök), aki 1998 és 2002, valamint 2010 és 2026 között összesen húsz évig volt kormányfő, a jövőben nem töltheti be újra ezt a tisztséget.
A javaslat szövege szerint: „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.” A párt indoklása szerint „a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be. A demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.”
A reakciók: személyre szabott jogalkotás?
A fideszes politikusok azonnal támadták a javaslatot. Kocsis Máté (a Fidesz volt frakcióvezetője) a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Szóval ekkora erővel érdemes lett volna beleírni egyenesen a nevét (Orbánét), ha már úgyis személyre szabott jogalkotás, és nem kiröhögtetni magukat az 1990-es dátummal.” Szerinte a módosítás kizárólag Orbán Viktor hatalomtól való távoltartására szolgál.
A szakmai kritikák sem maradtak el. Ifj. Lomnici Zoltán (a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója) rámutatott: a miniszterelnöki mandátum időbeli korlátozása idegen a parlamentáris demokráciák alkotmányos hagyományaitól. Szerinte a demokratikus kontrollt nem mesterséges időkorlátok, hanem a választások és a parlamenti többség biztosítja. Példaként említette Margaret Thatcher három ciklusát, Angela Merkel négy mandátumát és Jean-Claude Juncker közel két évtizedes kormányfői időszakát. Hozzátette: a Tisza javaslatához hasonló korlátozás inkább olyan országokban fordul elő, mint Thaiföld, Botswana vagy Belize.
Lattman Tamás jogász is bírálta a javaslatot, felvetve, hogy mi történik, ha a köztársasági elnök olyan személyt jelöl miniszterelnöknek, aki már kitöltötte a nyolc évet, vagy mi történik egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén. Pokol Béla (egykori alkotmánybíró) szerint a szövegezésből egyértelműen látszik, hogy a kezdeményezés Orbán Viktor politikai mozgásterének korlátozására irányul.
A Tisza válasza: nem visszamenőleges, hanem jövőre szól
Melléthei-Barna Márton a kritikákra reagálva hosszú indoklást tett közzé, amelyben hangsúlyozta: „Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre.” Szerinte a módosítás a jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, és erősíti a demokrácia fékjeit és ellensúlyait. Három alkotmánybírósági határozattal támasztotta alá érvelését.
A tágabb kontextus: miért most?
A Tisza Párt a kampányban az egyik legfőbb ígéretként hirdette a miniszterelnöki mandátum korlátozását. Magyar Péter (a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) többször is hangsúlyozta, hogy ez a lépés a demokrácia megerősítését szolgálja. A kritikusok azonban úgy látják, hogy a javaslat valójában politikai bosszú, amely Orbán Viktor végleges eltávolítását célozza a politikai életből.
A javaslat sorsa a következő hetekben dől el. Az biztos, hogy a magyar politikai életben új fejezet kezdődött – de vajon ez a fejezet a demokrácia erősödését, vagy csupán a politikai leszámolások új korszakát hozza el?