A döntés napja
Szerda délután a szentendrei városháza nagytermében a képviselő-testület egyetlen ellenszavazat nélkül hozta meg döntését: visszavonta a Vatikán által örökre eltiltott Szűcs Balázs volt katolikus pap 2006-ban odaítélt Pro Urbe Emlékérmét. A kezdeményező Fülöp Zsolt polgármester (Szentendre) a szavazás után úgy fogalmazott: „Az áldozatok iránti szolidaritásunk kifejezéseként és a Pro Urbe díj rangjának védelmében erkölcsi kötelességünk volt meghozni a mai döntést, amellyel reményeim szerint a magyarországi közélet tisztulásához is hozzájárulunk.”
A döntés előtt az egyik áldozat, Pető Attila gyermekvédelmi aktivista nyílt levélben kérte a városvezetést a lépésre. „Ma, amikor a gyermekvédelemnek Magyarországon annyi sebet kell begyógyítania, annyi mulasztással, hallgatással és intézményi kudarccal kell szembenéznie, különösen nagy jelentősége van az ilyen döntéseknek” – írta Pető, hozzátéve, hogy nem bosszút, hanem a közösség felelős kiállását várja.
A pap útja a pedofíliáig
Szűcs Balázst 2000-ben szentelték pappá, majd hat évig Szentendrén szolgált. 2015-ben a II. kerületi plébániáról és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi posztjáról is távoznia kellett, miután az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye belső vizsgálatot indított ellene pedofil bűncselekmények gyanúja miatt. Az egyház eltiltotta minden papi tevékenységtől és a fiataloktól, 2016-ban a Vatikán előbb tíz évre, majd örökre felmentette a szolgálat alól.
A volt pap a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben is dolgozott, ahol a letartóztatott igazgatóval, Juhász Péter Pállal indította el a csendes szoba programot. Az intézetről szóló ismertető szerint „a csendes szobás alkalmak kétheti rendszerességgel állnak rendelkezésre a fiúk számára, alkalmanként három csoportban, 40-45 gyermek vesz részt. A részvétel önkéntes, lehetősége van a fiataloknak az elcsendesedésre, imára, beszélgetésre.”
Az áldozat hangja
Pető Attila 2016-ban az Indexnek adott interjúban számolt be először Szűcs Balázs bűneiről. Azóta kitartóan küzd azért, hogy az egyházi és állami intézmények felelősen kezeljék a gyermekek sérelmére elkövetett visszaéléseket. Levelében hangsúlyozta: „A Pro Urbe díj visszavonása nem változtatja meg a múltat, az életünket, az enyémet sem. De megváltoztathatja azt az üzenetet, amelyet a város a jelennek és a jövőnek küld.”
A polgármester válasza
Fülöp Zsolt a szavazás után külön levelet küldött Pető Attilának, amelyben méltatta kitartását: „Több éves, állhatatos küzdelme megerősített minket abban, hogy a közösségünknek kötelessége szembenézni a múlttal, és megtenni ezt a jelképes, de elengedhetetlen lépést a jóvátétel útján.” A polgármester szerint a díj visszavonása „egy fontos jelzés az áldozatok felé, hogy a város meghallotta a hangjukat, és jelzés a jövőnek, hogy tanulni akarunk a múlt hibáiból. Szentendre felelős közösségként mondja ki: a város legmagasabb erkölcsi elismerése nem maradhat olyan személy birtokában, aki visszaélt a rábízott gyermekek bizalmával.”
Tanulságok a jövő számára
A szentendrei döntés példaértékű lehet más települések számára is. A gyermekvédelem területén elkövetett mulasztások és intézményi kudarcok fényében különösen fontos, hogy a helyi közösségek merjenek szembenézni a múlt hibáival. Ahogy Pető Attila fogalmazott: ezek a döntések „jelzések az áldozatok felé, hogy a közösség meghallja őket, a gyermekek felé, hogy a felnőttek világa tanulni akar a múlt hibáiból. És jelzések a társadalom felé, hogy az emberi méltóság és a gyermekek védelme nem lehet másodlagos szempont.”
A Pro Urbe díj visszavonása nem törli el a múltat, de megerősíti azt az elvet, hogy a közösség legmagasabb erkölcsi elismerése nem lehet összeegyeztethető a gyermekekkel szembeni erőszakkal. Szentendre ezzel a lépéssel nemcsak az áldozatoknak üzent, hanem a jövő generációinak is: a felelős közösség kiáll az értékei mellett.