A nyilvánosság kikényszerítése

Péntek reggel a Sándor-palota – Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala – közzétette a kegyelmi ügy birtokában lévő dokumentumait a honlapján. A lépést a nagy közérdeklődéssel indokolták, ugyanakkor a közleményben élesen bírálták a Tisza-kormányt, amiért nem segíti az iratok szakszerű átvételét.

A hivatal szerint a köztársasági elnök kezdettől fogva támogatta a „kegyelmi ügyként” ismertté vált eset kivizsgálását, és kész volt az együttműködésre. Azt azonban sajnálattal vették tudomásul, hogy a kormány részéről nem tapasztalnak hasonló készséget. „Az állami szereplők közti kommunikáció a nyilvánosság előtt zajlik” – fogalmaztak, ami szerintük nem méltó egy felelős kormányzathoz.

A Sándor-palota közleménye szerint a köztársasági elnök hivatala a „kegyelmi ügyként” ismertté vált KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntés kivizsgálását kezdettől teljes egészében támogatja, és ahogyan azt az elnöki hivatal május 19-i, keddi közleményében kijelentette, kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy a közvélemény valós képet kaphasson erről a nagy közfelháborodást kiváltó esetről.

Mit tartalmaznak az iratok?

A Sándor-palota összesen tizenegy linket osztott meg, amelyek között az alábbi dokumentumok szerepelnek:

- 2023. március 9-i feljegyzés a Hunnia-perben született ítéletről, valamint a pápai felhívásra, illetve pápai látogatáshoz kapcsolódóan gyakorolt egyéni kegyelemről
- 2023. április 3-i feljegyzés a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról
- Az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapja

A dokumentumok nyilvánosságra hozatalával a Sándor-palota gyakorlatilag kikényszerítette az átláthatóságot, amit a Tisza-kormány eddig nem biztosított. A hivatal lépése mögött az a felismerés állhat, hogy a kormányzati átadás-átvétel során a kegyelmi ügy iratai nem kerültek volna megfelelően a nyilvánosság elé.

A Tisza-kormány felelőssége

A kegyelmi ügy – amelyben a korábbi köztársasági elnök, Novák Katalin élt kegyelemmel a Hunnia-per egyik elítéltjével szemben – hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt. A Tisza-kormány eddigi kommunikációja alapján úgy tűnt, hogy az iratok átadása-átvétele zökkenőmentesen zajlik, ám a Sándor-palota mostani közleménye ennek ellentmond.

A köztársasági elnök hivatala szerint a kormány nem segíti a szakszerű átvételt, ami arra utalhat, hogy a Tisza-kormány nem kíván teljes mértékben együttműködni az ügy kivizsgálásában. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban többször is hangsúlyozta: a kegyelmi ügyet teljes egészében fel kell tárni.

A Sándor-palota lépése azonban azt mutatja: az átláthatóságot nem a kormány, hanem az elnöki hivatal kényszerítette ki. A kérdés most az, hogy a Tisza-kormány hogyan reagál erre a nyilvános bírálatra, és vajon hajlandó-e végre érdemben együttműködni az ügy feltárásában.

A kormányzati átadás-átvétel problémái

A kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatala újabb fejezete a kormányzati átadás-átvétel körüli feszültségeknek. Korábban Magyar Péter miniszterelnök élő adásban járta be a Karmelitát, ahol iratmegsemmisítőt és Bibliát is talált, ami tovább növelte a bizalmatlanságot a régi és az új kormányzat között.

A Sándor-palota mostani lépése azt jelzi, hogy az elnöki hivatal nem bízik a kormányzati átadás-átvétel folyamatában, és inkább a nyilvánosság elé tárja a dokumentumokat. Ez a lépés ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a Tisza-kormány miért nem volt képes biztosítani a szakszerű átvételt?

A válasz talán abban rejlik, hogy a kormányzat számára kényelmetlen lehet a kegyelmi ügy teljes feltárása. Hiszen a Hunnia-per és a pápai látogatáshoz kapcsolódó kegyelem olyan politikai döntések voltak, amelyeket a korábbi Fidesz-kormány hozott, és amelyeket a Tisza-kormány most kénytelen lenne felvállalni vagy elítélni.

Az átláthatóság ára

A Sándor-palota döntése, hogy nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy iratait, példaértékű lehet a jövőre nézve. A köztársasági elnök hivatala ugyanis bebizonyította, hogy az átláthatóság nemcsak a kormányzati kommunikáció része lehet, hanem az elnöki hivatal is képes arra, hogy a közvéleményt tájékoztassa.

Ugyanakkor a lépésnek ára is van: a Sándor-palota nyíltan szembekerült a Tisza-kormánnyal, ami tovább mélyítheti a politikai feszültségeket. A kérdés most az, hogy a kormány hogyan reagál erre a nyilvános bírálatra, és vajon hajlandó-e végre érdemben együttműködni az ügy feltárásában.

A kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatala ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a magyar politikai rendszerben van lehetőség az átláthatóságra – csak éppen azt nem a kormány, hanem az elnöki hivatal kényszerítette ki. Ez a helyzet pedig arra figyelmeztet, hogy a Tisza-kormánynak még sokat kell tennie azért, hogy a nyitottság és az átláthatóság ne csak ígéretek, hanem valóság is legyen.