Kupolaterem, főlépcsőház, Piros társalgó – de mi a tét?
Jövő héten kedden és szerdán ülésezik az Országgyűlés, és a házelnök, Forsthoffer Ágnes (Tisza Párt) bejelentette: lazít a parlamenti sajtótudósítás rendjén. Az újságírók a Kék társalgón kívül a Kupolateremben, a főlépcsőházban és a Piros társalgóban is dolgozhatnak, a sajtószoba pedig a főemeletre költözik – cserébe az imaterem kerül a félemeletre. A lépés üdvözlendő, de a kérdés továbbra is az: vajon a Tisza-kormány valóban nyitott lesz-e a kritikus hangokra, vagy csupán látszatintézkedésekkel próbálja elfedni a közéleti diskurzus szűkítését?
Forsthoffer Ágnes a házbizottság pénteki ülését követően az MTI-nek elmondta: „Szeretnénk nagyobb mozgásteret biztosítani a sajtónak.” A házelnök javaslata szerint a sajtópáholyt is kiegészítik: az elnöki pulpitus feletti tízes páholy mellett a 4-es számú páholy is elérhető lesz, ha ott nem tartózkodnak kiemelt vendégek. Az ülésteremben továbbra sem lehet videófelvételt készíteni, és az újságírók az ülésterem folyosóit sem használhatják.
A sajtó szabadsága nem csak a helyszínekről szól
A házelnök hangsúlyozta: a sajtó munkatársai az Országházhoz méltó ruházatban jelenjenek meg, és tiszteletben tartsák az épület méltóságát. A bizottsági termek előtti folyosószakaszokon engedélyezik a kép- és hangfelvételt, de az üléstermekben továbbra sem lehet interjúkat készíteni. A valódi kérdés azonban az: vajon a Tisza-kormány valóban nyitott lesz-e a kritikus hangokra, vagy csupán látszatintézkedésekkel próbálja elfedni a közéleti diskurzus szűkítését?
Vizsgálóbizottságok és alaptörvény-módosítás
A keddi napon a képviselők döntenek a végrehajtási visszaéléseket, az MNB működését, a spontán privatizációt, a kegyelmi botrányt és a gyermekvédelem válságát feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról. Szerdán pedig az Alaptörvény 16. módosításáról tárgyalnak, amely a miniszterelnöki megbízatás korlátozása mellett a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is célozza.
A Fidesz-frakció több bizottságban is tagcseréket hajt végre: Kovács Sándor helyét az egészségügyi bizottságban Vitányi István veszi át, Lezsák Anna az oktatási bizottságba ül át, Radics Béla pedig a digitalizációs bizottságba kerül.
A tét: ki ellenőrzi a kormányt?
A sajtó szabadsága nem csak a helyszínekről szól: a valódi kérdés az, hogy a kormánypárti és ellenzéki hangok egyaránt teret kaphatnak-e. A Tisza-kormány első üléshéte sokat elárul majd arról, hogy valóban nyitottak-e a kritikára, vagy csupán a régi rendszer hibáit ismétlik meg. Ahogy a [Tisza vizsgálóbizottság büntetőjogi szigorítása](/tisza-vizsgalobizottsag-buntetojogi-szigoritas) is mutatja, a kormány hajlandó akár két év börtönnel is fenyegetni azokat, akik a vizsgálóbizottságok előtt hazudnak – ami aggasztó jele lehet a politikai bosszú intézményesítésének.
Összegzés
A sajtószabadság nem csak a helyszínekről szól: a valódi kérdés az, hogy a kormánypárti és ellenzéki hangok egyaránt teret kaphatnak-e. A Tisza-kormány első üléshéte sokat elárul majd arról, hogy valóban nyitottak-e a kritikára, vagy csupán a régi rendszer hibáit ismétlik meg. Ahogy a [negyven év után számvetésre szükség](/negyven-ev-utan-szamvetesre-szukseg) című cikkünkben is írtuk: a demokrácia nem csak a választásokról szól, hanem a mindennapi ellenőrzésről és a szabad véleménynyilvánításról is.