„Eddig is meg lehetett ezt oldani”
Szerda délután a Karmelita kolostorban, a kormányülés utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a pulpitus mögé lépett, és egyértelművé tette: az önkormányzatoknak továbbra is be kell fizetniük a szolidaritási adót. Azt mondta, lesz széleskörű egyeztetés az önkormányzatokkal, akik néhány ügyben széttartanak, néhányban meg ugyanazt akarják, és a kormányzatnak is voltak vállalásai. „Ezt össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást” – fogalmazott.
A miniszterelnök hozzátette: nem lehet egy egységes, mindenkinek ugyanolyan megoldást találni, mert a szolidaritási adó és más megvonások is különböző mértékben érintették az önkormányzatokat és tették lehetetlenné a törvényi kötelezettségeik ellátását. „Addig jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét” – mondta.
Magyar Péter szerint nem céljuk, hogy önkormányzatokat döntsenek be, de „eddig is meg lehetett ezt oldani”. A főváros működését elég közelről követte – „néha már-már úgy tűnt, hogy túl közelről” –, de a főváros eddig is meg tudta oldani, és vannak még lehetőségek a költségek visszafogására. Felajánlotta, hogy ha ebben tud segíteni Karácsony Gergelynek (főpolgármester, Párbeszéd – Zöldek), áll elébe, és több kollégája is állt már elő erre javaslatokkal. Hozzátette, hogy hosszú távon viszont a rendszer nem fenntartható, kivéreztették a fővárost és több nagyvárost is.
A szolidaritási adó: egyre nagyobb teher
Az utóbbi években jelentősen nőtt a szolidaritási adó összege és a központi költségvetés bevételeihez viszonyított aránya. 2020 és 2026 között a befizetett összeg 58-ról közel 396 milliárd forintra emelkedett, így 2026-ban az állam várható bevételeinek már egy százalékát teszi ki. Ráadásul a települések 4 százaléka fizette a szolidaritási adó 60 százalékát, amit a kormány a költségvetés befoltozására használt. Idén már 395,8 milliárd forintra számít ebből a forrásból az állam.
Az adó jogi vitákat is kiváltott. A főváros 2023-ban pert indított a kötelezettség miatt. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria is egyetértett abban, hogy a kormány jogellenesen vont le hozzájárulást a főváros számlájáról, ám végül az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonást. Ez a jogi bizonytalanság tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét.
Több város is megtagadta a befizetést
A kormányváltással több település – Szolnok, Érd, Nagykanizsa, Orosháza, Ajka, Szentes, Hódmezővásárhely és a főváros XVIII. kerülete – is megtagadta a szolidaritási adó befizetését. A városvezetők arra hivatkoztak, hogy ne a leköszönő kormány rendelkezzen az összegről. Ez a lépés politikai üzenet is volt: a városok jelezni akarták, hogy nem értenek egyet az elvonásokkal.
A tiltakozás azonban nem biztos, hogy hosszú távon is fenntartható. Magyar Péter egyértelművé tette: a jogi kötelezettségeket teljesíteni kell. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e engedményeket tenni, vagy továbbra is ragaszkodik a bevételekhez.
Budapest haladékot kapott – de meddig?
A főváros már kapott 60 napos fizetési haladékot a 7,5 milliárd forintos decemberi részlet befizetésére, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) a háborús veszélyhelyzet megszűnése után azonnal inkasszózni akarta az összeget. Ez már a második halasztás, amit szolidaritási hozzájárulás ügyében kapott a főváros. Az áprilisi országgyűlési választás után Karácsony Gergely levélben kért halasztást az államkincstártól az áprilisban esedékes 37,1 milliárd forintos idei második szola részlet befizetésére, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetné a fővárosi önkormányzat működését, a közfeladatok ellátását. A választást követő kormányzati interregnumban szintén 60 napos haladékot kapott a főváros.
Emellett egy újabb tétel is várható: a Területfejlesztési Alapba május végéig 10,3 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának úgy fogalmazott: „A befizetés önkormányzatonkénti összegét a költségvetési törvényben előírtak szerint az államháztartásért felelős miniszter, a területfejlesztési tárcával egyetértésben rendeletben határozza meg. Az új rendelet megalkotása az új kormányra, pontosabban a pénzügyminiszterre vár. A fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellene május végén befizetnie, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna.”
A fővárosi kerületektől összesen 8 milliárdot szednének be, de sok más településnek is fizetnie kellene, többségüktől inkasszóval hajtanák be. Ez aligha csengene jól kormányváltás után. A Magyar-kormánynak pár napja maradt arra, hogy kimásszon a politikai csapdából.
A Tisza-kormány első próbája
A hétfői kormányülésen már tárgyaltak a helyi önkormányzatok költségvetési helyzetéről, és a kabinet úgy döntött, hogy széles körű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek. Azt viszont rögzítették, hogy a felülvizsgálat nem ad felmentést a hatályos fizetési kötelességek alól.
A kérdés továbbra is nyitott: meddig bírják a városok a terheket, és vajon a Tisza-kormány valóban képes lesz-e hosszú távon fenntartható megoldást találni? Az önkormányzatok pénzügyi helyzete kritikus, és a szolidaritási adó eltörlése vagy csökkentése nélkül nehéz lesz megőrizni a közszolgáltatások színvonalát. A Tisza-kormány első nagy próbája az önkormányzati finanszírozás terén éppen ez: megtalálni az egyensúlyt a központi költségvetés igényei és a helyi közösségek érdekei között.