Egy név, ami többet mond

„Folyamatban van a háttérintézmények átadása-átvétele. Ma a NEAK-nál jártunk” – írta csütörtök este a Facebookon Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter). A bejegyzésben bejelentette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ismét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nevet veszi fel. A poszt szerint az intézmény „nem egyszerű kifizetőhely, hanem értékalapú biztosító” lesz. A szakmai irányítással és a vezetéssel a miniszter Kaló Zoltán professzort bízta meg.

A névváltoztatás szimbolikus jelentőségű. Az OEP elnevezést 2017. január 1-jén változtatták NEAK-ra a második Orbán-kormány idején. A NEAK név a 2010 utáni korszakot idézte, az OEP pedig a korábbi, 2010 előtti struktúrát. Hegedűs Zsolt már miniszterjelöltként, az Egészségügyi Bizottság előtti meghallgatásán is hangoztatta, hogy visszaállítaná a korábbi nevet. A mostani bejelentés illeszkedik a Tisza-kormány egészségügyi átalakításainak sorába, amelynek részeként a háttérintézmények átadása-átvétele is zajlik.

Ki az új vezető?

Kaló Zoltán professzor nemzetközileg is elismert egészségügyi közgazdász. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára, az Egészségügyi Technológiaértékelés doktori program vezetője, valamint a Syreon Kutató Intézet alapító partnere. Ő hozta létre, illetve működtette társvezetőként az egészség-gazdaságtani posztgraduális képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kinevezése megfelel a Népszava korábbi értesülésének, amely szerint a szakma egy része ugyan Kiss Zsoltot, a múlt évben távozó főigazgatót várta vissza, de a kormány Kaló Zoltánra bízta a feladatot.

A tét: értékalapú biztosítás vagy újabb ígéret?

Hegedűs Zsolt szerint az OEP „nem egyszerű kifizetőhely, hanem értékalapú biztosító” lesz. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a jövőben nem csupán a számlák kifizetése lesz a feladat, hanem a betegek számára valódi értéket teremtő szolgáltatások szervezése. Az értékalapú biztosítási modell nemzetközi példái alapján ez azt jelentené, hogy a finanszírozás nem a beavatkozások számához, hanem azok eredményességéhez, a betegek egészségnyereségéhez kötődne.

A konkrétumok azonban egyelőre hiányoznak. A miniszter nem beszélt arról, hogy ez a modell hogyan érinti a várólistákat, a háziorvosi ellátást, a kórházi finanszírozást vagy a gyógyszerártámogatási rendszert. A szakmai közvélemény kíváncsian várja, hogy Kaló Zoltán milyen koncepcióval áll elő, és hogy az ígért változások mikor érzékelhetők a betegek számára is.

Történelmi párhuzamok és tanulságok

Az OEP név visszaállítása nem csupán névváltoztatás. A 2010 előtti egészségbiztosítási rendszer számos problémával küzdött: alulfinanszírozottság, hosszú várólisták, a háziorvosi rendszer túlterheltsége. A NEAK korszak sem hozott áttörést: a várólisták tovább nőttek, az ápolók és orvosok elvándorlása fokozódott, a kórházak adósságállománya pedig rendszeressé vált. A kérdés az, hogy a névváltoztatáson túl milyen valódi változások várhatók.

A Tisza-kormány egészségügyi ígéretei

Hegedűs Zsolt korábban többször is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer átalakítását a betegek és az orvosok érdekében kell végrehajtani. A miniszter az arcfelismerő rendszerek eltávolítását, a tanulásra alapozó kultúra bevezetését és a várólisták csökkentését ígérte. A mostani bejelentés azonban nem tartalmazott konkrétumokat ezekről a kérdésekről.

Összegzés

A NEAK OEP-re történő átnevezése és Kaló Zoltán kinevezése szimbolikus lépés, amely jelzi a Tisza-kormány szándékát a 2010 előtti struktúrákhoz való visszatérésre. Ugyanakkor a valódi kérdések – a finanszírozás átalakítása, a várólisták csökkentése, az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása – továbbra is megválaszolatlanok. Az értékalapú biztosítási modell ígérete vonzó, de a megvalósítás részletei nélkül ez is csak egy újabb ígéret marad. A szakma és a betegek türelmetlenül várják, hogy a névváltoztatáson túl milyen valódi változások következnek.