Aranyozott plafon, bárpult és 400 milliós kérdőjel – a Kúria felújításának háttere

A Karmelitában kezdődött

Szombat délelőtt, a Budai Várban. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a Karmelita sajtónyilvános bejárásán élő adásban fordult Varga Zs. Andráshoz, a Kúria elnökéhez. „Innen kérdezném meg Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, igaz-e, hogy 400 millió forintért rendelt magának elnöki lakosztályt az épület tetejére, üvegplafonnal, szivarszobával. Megmutatja-e az embereknek mindezt a lemondása előtt?” – hangzott el a miniszterelnök szájából.

Magyar szerint a Kúria Kossuth téri épületének tetején elnöki lakosztály épül szivarszobával, carrarai márvánnyal és klubhelyiséggel. Azt is állította, hogy a felújítás csúszik, mert túlmunkákat rendeltek meg. A miniszterelnök hozzátette: a legfelsőbb bíróság azt is tervezte, hogy átköltözik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai épületébe, de ezt a kormány nem engedélyezi.

A Kúria tagad – de a fotók másról beszélnek

A Kúria még aznap közleményben reagált. „A Kossuth téri – volt magyar királyi Curia számára éppen 130 éve befejezett – épület rekonstrukcióját nem a Kúria jelenlegi, hanem az előző vezetése hagyta jóvá. Az akkori tervekben is szerepelt a tetőtéri – nem elnöki, hanem – bírói klub” – írták. Hozzátették: „Szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt.”

A bíróság szerint a felújítás az eredeti állapothoz lehető legközelebbi formában történik, és az átadás október 20-án várható. Az épületet jelenleg nem lehet megtekinteni, mert munkaterület – így a nyilvánosság kizárva.

Vasárnap azonban Magyar Péter fotókkal válaszolt. A képeken aranyozott plafon, bárpultos bírói klub, márványburkolatú fürdőszoba és üvegtetős télikert látszik. „Mindezt természetesen közpénzen, titokban. Vajon mit szólnak ehhez a nettó 200-300 ezer forintot kereső leírók, jegyzők és más igazságszolgáltatási kollegák, akikért önnek nem volt ideje/kedve kiállni, hisz épp a márványlapokat kellett válogatni az elnöki fürdőbe?” – írta posztjában a miniszterelnök.

A Kúria részletes válasza

A Kúria a közleményben részletezte, hol kért a jelenlegi vezetés változtatást az eredeti tervekhez képest:

- Az elnöki protokolláris helyiségeket kétharmaddal csökkentette, így a Kúria mindenkori elnökének dolgozószobája kisebb lesz, mint a jelenlegi a Markó utca 16. alatti székházban.
- A tetőtéri bírói klub részben ellátja a – Tőry Gusztáv elnöksége idején létesített – könyvtár funkcióit is.
- A Kúria Büntető Kollégiuma az előzetes tervekkel szemben nem külön épületben, hanem a Kossuth téri épület első emeletén nyer elhelyezést.

A bíróság szerint a felújítás rendben zajlik, az eredeti átadás 130. évfordulóján, október 20-án megtörténik a zárókő elhelyezése. Az átadás után az épület reprezentatív terei folyamatosan nyitva állnak majd a látogatók előtt.

Kérdések, amelyek nyitva maradnak

A vita két kérdést hagy nyitva. Egyrészt: hogyan egyeztethető össze a Kúria azon állítása, miszerint carrarai márványt nem rendeltek, azzal, hogy a fotókon márványburkolatú fürdőszoba látszik? A Kúria szerint „carrarai márványt nem rendelt” – de a márvány más típusú is lehet. A pontos anyagminőség azonban nem ismert.

Másrészt: a „bírói klub” elnevezésű helyiség miért tartalmaz bárpultot és aranyozott plafont? A Kúria szerint ez a helyiség részben könyvtár funkciót is ellát – de a fotókon látható berendezés inkább luxusklubra, mint bírói pihenőre utal.

A harmadik kérdés a költségvetés. Magyar Péter 400 millió forintról beszélt. A Kúria ezt nem cáfolta – csak azt tagadta, hogy szivarszoba vagy elnöki lakosztály lenne a tervekben. A 400 millió forintos összeg forrása és felhasználása továbbra sem tisztázott.

Az Alkotmány utcai épület ügye

A Kúria az Alkotmány utcai épület ügyében is reagált: „Az Alkotmány utcai épületet nem a Kúria igényelte, ha annak kijelöléséről a Kormány másként dönt, a Kúria újratervezi szervezeti egységeinek elhelyezését.” Magyar Péter viszont jelezte, hogy az NVI kiköltözését leállítják – így a Kúria terjeszkedési tervei is bizonytalanná váltak.

Tágabb kontextus: közpénz és átláthatóság

A Kúria felújításának ügye nem elszigetelt eset. Az elmúlt hetekben több hasonló botrány is napvilágot látott: a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Belügyminisztérium épületeiben talált luxuskivitelezés, a NÖF kastélyszervezet fizetésképtelensége, vagy a Pázmány Campus tenderének érvénytelenítése. Mindegyik esetben közpénz felhasználásáról van szó, amelynek átláthatósága kérdéses.

A Vonalban szerint az igazságszolgáltatás függetlensége és a közpénzek felelős felhasználása olyan alapértékek, amelyeket minden kormányzatnak tiszteletben kell tartania. A Kúria felújítása körüli homályos kommunikáció és a fotók által sugallt luxus nem erősíti a bíróság iránti bizalmat.

Záró gondolat

A felújítás októberben zárul – addig a magyar adófizetők csak a fotók és a hivatalos közlemények alapján ítélhetik meg, vajon közpénzen épülő luxusról vagy indokolt rekonstrukcióról van-e szó. A Kúria ígérete szerint az épület reprezentatív terei nyitva állnak majd a látogatók előtt – de addig is érdemes lenne tisztázni, hogy a 400 millió forint mire ment el, és miért van szükség aranyozott plafonra egy bírói klubban.