A kastélyprivatizáció kudarca

A Lázár János (építési és közlekedési miniszter) által 2024 közepén elfogadtatott „kastélytörvény” lehetővé tette az állami tulajdonú, műemlék kastélyépületek magánkézbe adását. A terv az volt, hogy a felújított kastélyokat magánbefektetők veszik át, ezzel csökkentve az állam fenntartási terheit. A valóság azonban mást mutat: a nyolc első körben meghirdetett ingatlanból mindössze kettőt sikerült eladni, ráadásul az egyiket egy önkormányzat vette át, így az továbbra is állami kézben maradt.

A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély a PBE Építő Kft. tulajdonába került, a majki Esterházy-kastélyt és a kamalduli remeteséget az oroszlányi önkormányzat vette át, az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyt pedig már három éve a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat működteti. A többi ingatlan – köztük a keszthelyi Festetics-kastély, a tiszadobi Andrássy-kastély és a geszti Tisza-kastély – továbbra is a NÖF kezelésében maradt.

A privatizáció kudarcának okai között szerepel, hogy a kastélyokat uniós pénzből újították fel, így a kötelező fenntartási idő végéig a cégek csak vagyonkezelők lehettek volna. Emellett a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség kérdése is bonyolította a tárgyalásokat. A Válasz Online információi szerint még a Mol és a Richter esetében sem sikerült eljutni egy kölcsönösen elfogadható szerződéstervezetig.

A finanszírozási válság

A NÖF Nonprofit Kft. éves forrásigénye az állagmegóvási feladatok nélkül is körülbelül 7,9 milliárd forint. Az idei évre a költségvetés mindössze 2,45 milliárd forintot ítélt meg, ami a cégvezető, Oláh Zsanett szerint legfeljebb májusig fedezte volna a kifizetéseket. A minisztérium végül a keszthelyi fejlesztésekre szánt pénzt csoportosította át működésre, így június 30-ig 2,8 milliárd forintos támogatási szerződést lehetett aláírni.

A NÖF saját bevételei – filmforgatások, rendezvények, belépődíjak – tavaly 500 millió forintot hoztak, az idei tervezett bevétel 1,4 milliárd forint. Az állami támogatással és a saját bevételekkel együtt is 3,55 milliárd forintos hiány mutatkozik. Ehhez jön még a legsürgetőbb állagmegóvási munkák 1,1 milliárd forintos költsége, így összesen 4,65 milliárd forint hiányzik.

A NÖF ügyvezetőjének figyelmeztetése

Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója már január elején jelezte az építési minisztérium államtitkárainak a problémát. Februárban ismét figyelmeztette a tárcát. A cégvezető a Válasz Online-nak elmondta: „A NÖF Nkft. működésének 2026 második félévéhez biztosítandó forrásigényről ezzel egyidejűleg többször, írásban is tájékoztattam a tulajdonosi joggyakorlót.” Szerinte a finanszírozás mértéke és időbeli szükségessége ismert, annak biztosítása június 30-ig kell, hogy ütemezetten megtörténjen. Hozzátette: „Az új kormány megalakulását követően nyílik csak lehetőségünk, hivatalosan tájékoztatni a felelős szaktárcát.”

A NÖF a Telex megkeresésére is megerősítette, hogy „a hivatkozott cikk valós és pontos információkat tartalmaz”. Hozzátették: „Az Építési és Közlekedési Minisztérium a jelenleg hatályos támogatási szerződés alapján egyelőre a szükséges költségeknek a 2026. 06.30. napjáig elégséges részét biztosította a társaság számára.”

Mi várható?

Az új kormányban a műemlékvédelem és az örökségvédelem Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez fog tartozni. A NÖF sorsa így az ő asztalán landol. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e és képes-e előteremteni a hiányzó 4,65 milliárd forintot, vagy hagyja, hogy az állami kastélyvagyon tovább pusztuljon. A NÖF ügyvezetője szerint a helyzet ismert, a döntés most a politikusokon múlik.

A kastélyok sorsa nemcsak pénzügyi, hanem kulturális és nemzeti örökségvédelmi kérdés is. A magyar történelem és építészet kiemelkedő emlékei ezek az épületek, amelyek fenntartása és megőrzése nemzeti érdek. A Tisza-kormány előtt álló kihívás nem kicsi: vagy megtalálja a forrást a működtetéshez, vagy el kell ismernie, hogy a kastélyprivatizáció kudarca után az államnak kell viselnie a terheket.