A határidő, ami nem alkuképes

Az Európai Bizottság nemrég kiadott zárási útmutatója egyértelművé tette: a 2026-os RRF-határidők nem politikai alkualapok, hanem jogvesztő választóvonalak – írja a Portfolio nyomán a HVG. Magyarországnak 10,4 milliárd euró (mintegy 3800 milliárd forint) áll rendelkezésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF), ám az új Tisza-kormánynak alig néhány hónapja maradt a pénzek lehívására.

A legfontosabb dátum 2026. augusztus 31. Eddig kell teljesíteni minden vállalt mérföldkövet és célt. Az ezután megtett intézkedéseket a Bizottság már nem veszi figyelembe a kifizetési kérelmek értékelésénél. Ha egy ország szeptemberben fejez be egy beruházást, az az RRF szempontjából már késő. A második kulcsdátum 2026. szeptember 30., amikorra be kell nyújtani az utolsó kifizetési kérelmeket és az auditösszefoglalókat.

Magyarország az egyedüli lemaradó

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely még egy fillért sem hívott le az RRF-ből. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem hajtotta végre kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket (27 úgynevezett szupermérföldkövet), amelyek a lehívás előfeltételei voltak. A Népszava értesülései szerint az Európai Bizottságban többen kételkednek abban, hogy az új kormány képes lesz minden eurót megmenteni. A testület úgy számol, hogy a hitelkeret egy bizonyos részét Magyarország nem fogja tudni lehívni.

Mentőöv vagy illúzió?

A Portfolio.hu információi szerint az Orbán-kormány által beadott Helyreállítási Terv módosításával, az RRF-be illeszkedő pénzügyi alapok létrehozásával, illetve néhány kohéziós forrásból megvalósított fejlesztés átsorolásával a 10,4 milliárd eurós keret 80-85 százaléka megmenthető. A Tisza a tárgyalások során a teljes keretet meghaladó projektlistában gondolkodik, amelyről a következő időszakban dől el, melyik megvalósítása lehetséges a szűk határidő alatt.

A Mandiner szerint az Európai Bizottság három lehetséges mentőövet kínál: a terv módosítását, a kohéziós források átcímkézését és egy külön szervezet létrehozását az augusztus utáni időszakra. A kérdés azonban továbbra is nyitott: lesz-e elég idő és politikai akarat a szükséges reformok végrehajtására, vagy Magyarország elveszíti a lehetőséget, hogy a nemzeti fejlődést szolgáló forrásokat hazahozza?

A politikai tét

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) számára az RRF-források sorsa nem csupán gazdasági kérdés, hanem politikai legitimitásának próbája is. Kampányában az egyik legfőbb ígéret az volt, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Ha ez nem sikerül, az komoly csalódást okozhat a választóknak. A Népszava úgy tudja, hogy a Tisza a tárgyalások során a teljes keretet meghaladó projektlistában gondolkodik, amelyről a következő időszakban dől el, melyik megvalósítása lehetséges a szűk határidő alatt.

A helyreállítási terv módosításáról most is tartanak az egyeztetések, azokat az új kormány május végével fogja bemutatni. Az eredeti céloknak való megfelelés, köztük a digitális és zöld átállás segítése fontos kritérium. A módosított tervet ráadásul a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Következtetés

A Tisza-kormány előtt álló kihívás hatalmas: alig néhány hónap alatt kell teljesítenie azokat a reformokat és beruházásokat, amelyeket az előző kormány évekig halogatott. A siker esélye bizonytalan, de a tét óriási: 10,4 milliárd euró, ami a magyar gazdaság számára jelentős fejlődési lehetőséget jelentene. Az idő szorít, és Brüsszelben sem bíznak abban, hogy minden pénzt sikerül megmenteni.