Az elakadt pénz: két év alatt 56 milliárd
A Fővárosi Önkormányzat két éve rendelkezésre álló 300 milliárd forintnyi uniós támogatásból eddig mindössze 56 milliárdot tudott lehívni. Ez az összeg – ahogy Karácsony Gergely fogalmazott – "nevetséges" a 300 milliárdhoz képest. Az elakadás nem a projektek minőségéből vagy az EU-s szabályozásból fakadt, hanem az előző magyar kormányzat minisztériumi szervei által alkalmazott adminisztratív blokádból.
A Fővárosi Önkormányzat vezetése szerint a fejlesztések "nyilvánvalóan politikai alapon lettek blokkolva" az Irányító Hatóságok és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) révén. A gyakorlat több formában nyilvánult meg: egyes pályázatok már előrehaladott állapotban vannak, ám az Irányító Hatóság több év után sem zárta le a bírálatukat. Más programokat Budapest már elindított, de a szükséges támogatási szerződéseket a minisztérium mostanáig nem kötötte meg. A beruházási törvény nyomán az EU-s fejlesztések végrehajtásához konzorciumi megállapodás szükséges az ÉKM-mel – ezt azonban máig nem írták alá.
Ez a helyzet nem egyedi: az EU-s bizottság illetékesei korábban már megállapították, hogy Budapest esetében diszkrimináció érhető tetten az uniós pénzek felhasználásában.
Az új lehetőség: 700 milliárd forint a horizonton
Az április eleji kormányváltás azonban új perspektívát nyitott. Az új kormány számára eddig hozzáférhetetlen uniós helyreállítási alap (RRF) pénzforrásai is megnyílhatnak. A Fővárosi Önkormányzat összeállított egy projektlistát, amelyet teljes mértékben az RRF céljaihoz illőnek találtak – ez egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomag lenne.
A fejlesztési keret átfedésben van a 300 milliárdos kohéziós csomaggal: lehetnek projektek, amelyeket az operatív programok helyett az RRF-ből kellene megcsinálni. A két csomag együttesen több mint 700 milliárd forintot tenne ki – olyan összeg, amely Budapest fejlesztési ambícióit alapvetően átalakíthatná.
Karácsony Gergely legutóbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormánnyal együttműködve jó eséllyel rövid időn belül haza tudják hozni az európai uniós forrásokat. Az uniós döntéshozók és a tagállami vezetők részéről nagy nyitottság tapasztalható – az új magyar kormány számára az RRF-pénzek elérése stratégiai prioritás.
A konkrét projektek: közlekedés, zöld város, szociális fejlesztés
A tervek között olyan fejlesztések szerepelnek, amelyek hosszú ideje napirenden vannak, de most új lendületet kaphatnak.
Közlekedésfejlesztés: A közlekedésre 178 milliárd forintot irányoztak elő. Kiemelkedő projekt a Pesti fonódó villamoshálózat bővítése – a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével jelentősen javulna a városon belüli kapcsolat, miközben a felszíni közterek átalakítása is megvalósulna. Ez a fejlesztés jól illeszkedik abba a városfejlesztési koncepcióba, amely a közösségi közlekedés erősítésére és az autóforgalom visszaszorítására épít.
Rozsdaövezeti átalakítás: A Rákosrendező térsége komplex, klímatudatos városnegyed kialakítását tervezik – ez a terület hosszú ideje várat az átalakulásra, és a beruházás jelentős gazdasági és szociális hatást hozhatna.
Közterek megújítása: Jelentős összegek jutnának a város köztereit érintő fejlesztésekre, amelyek az élhetőség javítása és a közösségformálás lehetőségeit bővítenék.
Árvízvédelem és szociális programok: Az árvízvédelmi beruházások és a lakhatási, szociális programok a város rezilienciáját és szociális kohézióját erősítenék.
Ezek a projektek nem csupán a beruházások volumenét jelzik, hanem azt a stratégiai irányt is, amely a város élhetőségének javítására, a népesség megtartására és a "zöld főváros" ambíciójára épül.
Az idő sürget: 2026 nyár a határidő
Karácsony Gergely szerint "nincs elvesztegetni való időnk". Az új kormánynak 2026 nyaráig meg kellene állapodnia az Európai Bizottsággal az RRF-pénzekről. Ez egy szűk időablak – a tárgyalások intenzívek, és a magyar kormány tagjai a leendő miniszterelnökkel az élen már folytatnak egyeztetéseket az Európai Bizottsággal.
A főpolgármester a kormányváltást "történelmi lehetőségként" beszélte meg, és nyíltan drukkolt annak, hogy az ország megszerezze a szükséges pénzügyi forrásokat. Ugyanakkor folyamatosan jelen van a bizonytalanság: a beruházások megvalósítása alapvetően attól függ, sikerül-e Magyarországnak hozzájutnia az uniós forrásokhoz, illetve hogy az új kormány milyen viszonyt alakít ki a fővárossal.
A finanszírozási kiszolgáltatottság kérdése
Karácsony több esetben a főváros pénzügyi kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet, figyelmeztetve arra, hogy egyes kormányzati döntések akár a működést is veszélybe sodorhatják. Ez a kettősség – ambiciózus tervek és finanszírozási bizonytalanság – alapvetően meghatározza Budapest jelenlegi fejlesztési horizontját.
A tervek 2024-ben még saját forrásból indultak el. Ha az új kormány megszerzi az uniós támogatást, a terv megvalósulhat – de ez nem garantált. A 700 milliárd forint nem csupán egy szám: ez a lehetőség, hogy Budapest újra fejlődjön, hogy a közlekedés modernizálódjon, hogy a város élhetőbbé váljon. Vagy az elmaradás folytatódik, és az elakadt pénz továbbra is elakadva marad.