I. A bejelentés: új fejezet a magyar–EU kapcsolatokban

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) választási ígérete szerint az új kormány egyik első feladata az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás lesz. Laura Codruța Kövesi európai főügyész a Magyar Hangnak adott interjújában most részletesen ismertette, mivel járna ez a lépés. A főügyész szerint a folyamat technikailag egyszerű: a magyar hatóságoknak levélben kell jelezniük csatlakozási szándékukat az Európai Bizottságnak, majd a vonatkozó EPPO-rendeletet be kell építeniük a magyar jogrendbe. Az időzítés és a szükséges jogalkotás sebessége kizárólag a magyar kormányon múlik.

A csatlakozás után az EPPO önálló irodát nyitna Budapesten, élén egy európai ügyésszel, aki a magyar és az uniós politikától is független. A tényleges nyomozásokat a meghatározott feltételek alapján kiválasztott, Magyarországon aktív ügyészek végeznék a magyar jog alapján, együttműködve a hazai rendőrséggel és hatóságokkal. Kövesi hangsúlyozta: az EPPO nem „külföldi hatóság”, hanem a nemzeti rendszerbe integráltan működik.

II. A visszamenőleges joghatóság – a kulcskérdés

A legfontosabb döntés az időbeli hatáskör kérdése. Magyarország dönthet úgy, hogy az EPPO csak a csatlakozás után indult ügyekkel foglalkozzon, de választhatja a visszamenőleges joghatóságot is. Az uniós szabályozás szerint az Európai Ügyészség hatásköre elvben 2017-ig nyúlik vissza, vagyis eddig az évig elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekmények is vizsgálhatók lennének. Ennél korábbi ügyek – például 2010-es vagy 2015-ös esetek – viszont már kívül esnek az EPPO joghatóságán.

Lengyelország például a visszamenőlegességet választotta: náluk a hatáskör 2021-től kezdődik, amikor az Európai Ügyészség elkezdett működni. Svédország ezzel szemben a csatlakozás időpontjához kötötte a hatáskört. A magyar döntés tehát nem csupán technikai kérdés, hanem politikai állásfoglalás is.

III. Nem politikai fegyver – vagy mégis?

Kövesi hangsúlyozta: az EPPO nem kormányokat vagy politikai rendszereket vizsgál, hanem konkrét bűncselekményeket. Hatáskörük az uniós pénzügyi érdekeket sértő ügyekre korlátozódik, például támogatásokkal kapcsolatos csalásra, áfa- és vámcsalásokra. „Amint Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, megnyitjuk az irodánkat, és megkezdjük működésünket az önök országában. Minden olyan bűncselekményt kivizsgálunk, amely a hatáskörünkbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz útját vizsgáljuk, de nem minden egyes cent útját. Van egy küszöbérték: akkor van feladatunk, ha a kár meghaladja a 10 000 eurót, vagy – amennyiben áfa- vagy vámcsalásról van szó, amely legalább két tagállamot érint – ha a keletkezett kár meghaladja a 10 millió eurót” – nyilatkozta a főügyész.

Ugyanakkor elismerte, hogy politikailag érzékeny ügyekben korábban előfordult, hogy a magyar fél saját hatáskörben indított vizsgálatot, amely aztán lezárult, megakadályozva az EPPO további eljárását az úgynevezett „non bis in idem” (ugyanazon bűncselekményért nem lehet kétszer büntetni) elv miatt. Ez a gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar hatóságok eddig is igyekeztek megőrizni a szuverenitásukat az uniós nyomással szemben.

IV. A tét: uniós pénzek és magyar szuverenitás

A csatlakozás egyik legfontosabb következménye a vagyonvisszaszerzés terén érezhető: az Európai Ügyészség képes bankszámlák zárolására, ingatlanok és más vagyontárgyak lefoglalására, és jogerős bírósági ítélet esetén az elkobzásra is. Ez a jogosítvány komoly hatással lehet a magyar gazdasági életre, különösen azokra a cégekre és magánszemélyekre, akik uniós támogatásokat kaptak az elmúlt években.

A kérdés most az: vajon az új kormány a visszamenőleges vizsgálatot választja-e, és ha igen, meddig nyúlnak vissza a gyökerek? Egyes vélemények szerint ez a lépés a magyar szuverenitás további korlátozását jelentené, és Brüsszel számára lehetőséget adna a belpolitikai folyamatokba való beavatkozásra. A lengyel tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az EPPO nem feltétlenül politikai fegyver, hanem hatékony eszköz lehet a csalások elleni fellépésre. A döntés az új kormány kezében van – és azon múlik, hogy a nemzeti érdekeket vagy a brüsszeli elvárásokat helyezi előtérbe.

V. Kontextus: a brüsszeli nyomásgyakorlás új fejezete?

A csatlakozási szándék bejelentése nem légüres térben történik. Az elmúlt hetekben több jel is arra utalt, hogy Brüsszel fokozza a nyomást az új magyar kormányra. Von der Leyen sürgetése: magyar reformok az uniós pénzekért címmel megjelent cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság elnöke augusztus végéig sürgeti a reformok teljesítését. Emellett Brüsszel siettet: delegáció érkezik az új magyar kormányhoz – a tárgyalások a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelről és a magyar forrásokról szólnak.

A Brüsszel szorításában: Magyar Péter előtt a választás című elemzésünkben pedig arra mutattunk rá, hogy a Politico szerint forró a helyzet: Magyar Péter nem hozhatja haza a teljes 10,4 milliárd eurót. Brüsszel a kisebb összeget kínálja, cserébe a feltételek teljesítéséért.

VI. Következtetés: a nemzeti érdek és a brüsszeli elvárások metszéspontjában

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem csupán technikai kérdés. A visszamenőleges joghatóság választása komoly politikai döntés, amely meghatározhatja a magyar–EU kapcsolatok következő évtizedét. A kérdés az: vajon az új kormány képes lesz-e megőrizni a magyar szuverenitást, miközben eleget tesz a brüsszeli elvárásoknak? Vagy a csatlakozás csupán az első lépés egy hosszabb folyamatban, amelynek végén Magyarország teljes mértékben alárendelődik az uniós intézményeknek?

A választ az elkövetkező hetekben és hónapokban kapjuk meg. Addig is figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és igyekszünk minden szempontot bemutatni olvasóinknak.