A levél, ami megrengette a tudományos közéletet

Hétfő reggel az Indexen jelent meg az a nyílt levél, amelyet Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumi elnöke intézett Magyar Péter miniszterelnökhöz. A levél közvetlen válasz arra a pénteki bejelentésre, amelyben Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) közölte: a kormány felbontja az alapítvánnyal kötött, 2031 végéig 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést, és visszakéri a már kifizetett 22,4 milliárd forintot.

Krausz a levélben először gratulált a választási győzelemhez: „A legnagyobb elismerés jár annak, aki több millió magyar ember bizalmát képes kiérdemelni. Ezért a legnagyobb tisztelettel viseltetek a mindenkori magyar miniszterelnök iránt, függetlenül az esetleges álláspontbeli különbségektől. Nincs ez másképp az Ön irányában sem.” – írta. A Nobel-díjas fizikus ugyanakkor sérelmezte, hogy a döntésről a közösségi médiából értesültek, miközben korábban jelezték: az új kormánnyal való egyeztetés nélkül nem vállalnak új kötelezettségeket.

Az átvilágítás felajánlása – a bizalom helyreállításának eszköze?

Krausz Ferenc a levélben kérte a szervezet „teljes körű és minden részletre kiterjedő átvilágítását”. Ez a felajánlás arra utal, hogy az alapítvány nyitott a transzparenciára, és kész együttműködni az új kormánnyal. A fizikus hangsúlyozta: az Élvonal nem párhuzamos rendszert épít, hanem a magyar tudományos ökoszisztémát kívánja erősíteni. Célja, hogy legalább 25 nemzetközileg elismert kutató és 50 fiatal tehetség számára teremtsen versenyképes környezetet, valamint egy országos tehetséggondozási rendszert építsen ki.

„Szeretném megérni, hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahonnan a jelen és a jövő Nobel-díjasai nem elmennek, hanem hazajönnek” – írta Krausz, utalva arra, hogy a magyar kutatók jelentős része külföldön dolgozik. A levélben említette Roska Botondot és más külföldön dolgozó magyar tudósokat, akikkel tárgyalásokat folytatott a hazatérésről.

A Tisza-kormány indoklása: átláthatóság vagy politikai leszámolás?

A szerződésbontást Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azzal magyarázta: „a tudományt támogatni kell, de nem így”. Szerinte a konstrukció kivonja a közpénzeket az átlátható demokratikus ellenőrzés alól, és „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”. Tanács szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem a kekva-rendszer logikáját követi, amelyet a korábbi kormányzat hozott létre a közpénzek kiszervezésére.

A döntés éles vitát váltott ki. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium volt vezetője politikai indíttatásúnak és törvénysértőnek nevezte a lépést. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető volt miniszter pedig politikai bosszúként jellemezte a döntést. A Tisza-kormány azonban kitart amellett, hogy a közpénzek átláthatósága és a demokratikus kontroll helyreállítása a cél.

A tudomány jövője a tét

A vita mögött a magyar tudománypolitika alapvető kérdései húzódnak meg. Az Élvonal Alapítvány egy olyan modellt képvisel, amely a nemzetközi példákat követve a kiválósági központok létrehozására épít. Krausz Ferenc szerint ez a modell hosszú távon képes világszínvonalú kutatási feltételeket biztosítani Magyarországon, és hazahozni a külföldön dolgozó magyar tudósokat.

A Tisza-kormány azonban úgy látja, hogy a kekva-struktúrák – amelyeket a korábbi kormányzat hozott létre – a közpénzek átláthatatlan elköltését teszik lehetővé. Tanács Zoltán szerint a tudományt támogatni kell, de a meglévő intézményrendszeren keresztül, nem pedig párhuzamos struktúrák építésével.

A kérdés most az: vajon a tudományos tehetséggondozás vagy a politikai leszámolás győz? Krausz Ferenc nyílt levele egyértelművé tette, hogy az alapítvány kész az együttműködésre és az átvilágításra. A Tisza-kormány döntése azonban azt mutatja, hogy a közpénzek feletti kontrollt nem hajlandó feladni. A következő hetekben kiderül, hogy a két fél képes-e megegyezni, vagy a magyar tudomány újabb vesztese lesz a politikai csatározásoknak.