A közgyűlés, ami majdnem el sem kezdődött
Kedden délután a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) épületében gyűltek össze a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) tagszervezeteinek képviselői. Az éves rendes közgyűlés elsőre nem volt határozatképes – a szabályok szerint fél óra várakozás után azonban megismételt közgyűlést tartottak, amelyen már 95 szavazásra jogosult jelent meg. A hangulat az első pillanattól kezdve feszült volt.
Már a levezető elnök személye körül is éles vita alakult ki. A tagság titkos szavazást kért, és az „ellenzék” által javasolt Kovács Kristóf 47-46 arányban győzte le a szövetség jogászát, Bagdi Áront. Ez a szoros eredmény is jelezte: a tagság megosztott, és a vezetésnek nincs meg a feltétlen támogatottsága.
A tisztújítás elmaradt – de miért?
A napirend elfogadása előtt három tagszervezet napirend-kiegészítési kérelmet nyújtott be. Azt kérték, hogy már ezen a közgyűlésen szavazzon a tagság Schneller Domonkos elnök, az elnökségi tagok, a felügyelőbizottság vezetője és tagjai visszahívásáról, valamint új tisztviselők választásáról. Az indoklás szerint a szövetség vezetése az utóbbi két évben számos szakmai és etikai kérdésben bizonyult alkalmatlannak.
A vita heves volt, személyeskedő megjegyzésekkel tarkítva. Az „ellenzék” képviselői azzal érveltek, hogy ha nem most tartják meg a tisztújítást, a vezetésnek lesz ideje további, valódi tevékenységet nem végző egyesületeket – úgynevezett „vattaegyesületeket” – felvenni a szavazóbázis növelésére. Ez a félelem nem alaptalan: a szövetség tagszervezeteinek pontos száma sem publikus, becslések szerint 160-170 bejegyzett klub szerepelhet a rendszerben, miközben közülük legfeljebb 60-70 végez tényleges sporttevékenységet.
Végül a tagság 49 nem és 46 igen szavazattal úgy döntött, hogy a tisztújításra csak a július 9-re már korábban meghirdetett közgyűlésen kerüljön sor. A „fordult a kocka” – kommentálta valaki a szavazás eredményét. A szoros arány azonban azt mutatja, hogy a bizalom megrendült, és a nyári tisztújítás kimenetele egyáltalán nem biztos.
A Tour de Hongrie – a konfliktus epicentruma
A napirend harmadik pontja a Tour de Hongrie-val kapcsolatos jelenleg hatályos szervezési, arculat-átviteli és védjegyhasználati megállapodás esetleges felülvizsgálata volt. A téma már önmagában is robbanásveszélyes: a verseny főszervezője, a Kőbányán velodromot és klubot is működtető Eisenkrammer Károly és Schneller Domonkos elnök között hónapok óta tart a nyílt háborúskodás.
A konfliktus gyökere több éves. Eisenkrammer szerette volna, ha a Tour de Hongrie a legmagasabb kategóriájú versenyek közé, a World Tourba emelkedik, de ezt a szándékot a szövetség nem támogatta. A feszültséget tovább növelte, hogy amikor Makrai Bálint doppingügye kirobbant, Eisenkrammer először a teljes MBH Bank csapatot ki akarta tiltani a versenyből. Schneller ekkor jelezte, hogy a főszervezőnek nincs joga egyedül ilyen döntést hozni, abba be kellett volna vonnia a szövetséget és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséget. Eisenkrammer pár nappal később visszakozott, de a sérelem megmaradt.
A helyzet odáig fajult, hogy a Tour de Hongrie első szakaszának reggelén a szövetség adminisztratív sportmunkatársa körbeküldte a tagságnak a védjegyhasználatra vonatkozó szerződést. Eisenkrammer ezt nyílt támadásként értékelte, és visszavonta Schneller, valamint a főtitkár VIP-belépőjét a versenyre. Schneller ennek ellenére megjelent a gyulai nyitószakaszon.
A közgyűlésen a Tour de Hongrie-ról szóló vita már személyeskedésbe csapott át. A jelenlévők közül valaki bekiabálta: „Ennél nagyobb káoszt nem láttam”. Végül a közgyűlés nyílt szavazással úgy határozott, hogy a Tour de Hongrie-t érintő pont lekerül a napirendről. A kérdés azonban továbbra is nyitott: kié legyen a verseny, és milyen feltételekkel?
Szakmai beszámoló – sikerek és aggodalmak
A napirendi pontok levétele után Vízer Barnabás sportigazgató megtartotta a 2025-ös szakmai beszámolót. Kiemelte az MBH Bank szponzorációjának köszönhetően megalakult első magyar prokontinentális országúti kerékpáros csapatot, valamint a Team United Shipping kontinentális csapatának együttműködését a World Tourban szereplő Bahrain Victorious csapattal.
A magyar eredmények közül méltatta a BMX freestyle-ban Európa-bajnoki ezüstérmes, világbajnoki ötödik Molnár Noémit; Vas Blanka cyclocross eredményeit, köztük világkupa-futamgyőzelmét; Drijver Bertoldot, aki pályán világbajnoki negyedik lett scratchben; a junior triál versenyző Fark Zalánt, aki Európa-bajnok lett; valamint Filutás Viktort, aki Európa-bajnoki aranyat nyert stéherben.
A pozitívumok mellett azonban aggasztó adatok is elhangzottak. Az országúton a férfiak olimpiai rangsorában Magyarország csupán az 53. helyen áll, ezzel pillanatnyilag nincs az olimpiai kvótaszerzés közelében. Vita zajlott a hegyikerékpárra fordított finanszírozás összegéről, valamint arról, hogy az alapszabálynak megfelelően lettek-e létrehozva a szakági tanácsok.
A szakmai beszámolót szűken, 44 igen, 43 nem szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el a közgyűlés. A 2026-os szakmai tervet viszont a tagság nem fogadta el – ez egyértelmű jele annak, hogy a bizalom hiányzik a vezetés iránt.
Átláthatósági aggályok és összeférhetetlenség
A közgyűlés előtti hetekben több nyílt levél is napvilágot látott, amelyek a szövetség működésének átláthatatlanságát kritizálták. Április végén olyan egykori vagy jelenlegi klasszisok, olimpikonok, mint Vas Blanka, Kusztor Péter, Parti András és Benkő Barbara, valamint edzők – Cser Gábor, Búr Zsolt, Csielka Márk – aláírásával jelent meg egy nyílt levél, amely a sportág koncepciótlanságáról szólt.
A levél egyik pontja szerint a gyakorlati tapasztalattal rendelkező edzők és szakemberek évek óta nem kapnak valós szerepet a döntésekben. Egy másik pontban arról írtak, hogy a jelentős erőforrások felhasználása és hatékonysága nem követhető szakmai alapon. Több edzőtől és klubvezetőtől hasonló információk jutottak el a sajtóhoz: azt látják, hogy sokszor a szövetség elnökségében ülők érdekeltségeinek számító eseményekre, létesítményfejlesztésekre utaltak nagy összegeket, miközben eredményesen dolgozó egyesületekhez alig jutott forrás.
Steiner György tagszervezeti vezető nyílt levelében arról írt: „A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján felmerül a kérdés, hogy egyes elnökségi, illetve felügyelőbizottsági szereplők között korábban vagy jelenleg fennálltak-e olyan üzleti kapcsolatok, amelyekről a tagságot a megválasztásuk vagy későbbi döntéseik során tájékoztatni kellett volna.”
Schneller Domonkos – a Fideszből érkezett elnök helyzete
Schneller Domonkost két éve választották meg az MKSZ elnökének. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója korábban, 2018 és 2022 között a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként dolgozott, és a Fidelitas alelnöke is volt. A Fideszből érkező Schnellertől sokan azt várták, hogy majd több pénzt tud becsatornázni a sportágba, de ez a várakozás – a Telex információi szerint – nem igazán teljesült. A konfliktusokat is kevésbé kezelte jól, mint elődje, Princzinger Péter.
Az országgyűlési választás óta Schneller a taón kívül eső nagy sportágakat egyeztetésre hívta, hogy közösen tárgyaljanak a felálló kormánnyal. Ez a lépés is mutatja, hogy a sportág finanszírozása bizonytalan, és a szövetség vezetése a politikai kapcsolataira kíván támaszkodni.
Kilátások – mi várható július 9-én?
A keddi közgyűlés végére többen elhagyták a termet. A szakmai beszámoló elfogadása után a 2026-os szakmai tervet a tagság nem fogadta el – ez egyértelmű bizalmatlansági szavazás a vezetéssel szemben.
A július 9-re kiírt tisztújító közgyűlés várhatóan hasonlóan feszült hangulatú lesz. Schneller Domonkos kihívója várhatóan Ésik Róbert, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. partnere lesz az elnöki posztért. A kérdés az, hogy a következő hetekben sikerül-e a feleknek valamiféle konszenzusra jutni, vagy a szakma tovább mélyül a válságban.
Egy biztos: a magyar kerékpársportnak nemcsak a versenyzői eredményekkel kell foglalkoznia, hanem a saját házán belüli rendrakással is. Amíg a vezetés egymással harcol, addig a sportág fejlődése és a nemzetközi versenyképesség szenved hátrányt.