Egy régi-új név a vasútépítésben
Homlok Zsolt neve ismét felbukkant a magyar közbeszerzési hírekben. A Mészáros Lőrinc (Mészáros Csoport tulajdonosa) egykori veje és testvére, Homlok Tibor cégei nyerték el a MÁV Pályaműködtetési Zrt. két vasútfelújítási tenderét, összesen nettó 7,3 milliárd forint értékben. A hírt az Átlátszó és a 444 is megszellőztette, és a részletek sok kérdést vetnek fel a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságáról, valamint arról, hogy az új Tisza-kormány mennyire képes szakítani a NER örökségével.
A tendereket még a Fidesz-kormány alatt, márciusban írták ki, a bírálati összegzés pedig a választás előtt jelent meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. A Kőbánya-Kispest és Kőbánya-Teher közötti szakasz felújítására kiírt tenderen négy másik cég is indult, köztük Mészáros Lőrinc V-Híd Építő Zrt.-je is. Az ő ajánlatukat azonban – a bírálati összegzés szerint – magasabb áraik miatt el sem bírálták. Ez önmagában is furcsa: egy olyan cég, amely a NER egyik legnagyobb haszonélvezője, most kiszorul egy olyan tenderről, amelyet a saját politikai szövetségesei írtak ki?
A Homlok-történet: a kegyvesztettségtől a visszatérésig
Homlok Zsolt története jól ismert a NER-közeli gazdasági körökben. A Mészáros Lőrinc vejeként a vasútépítés egyik legjelentősebb vállalkozója volt, cégei szinte kizárólagos megrendelőkkel dolgozhattak. 2024-ben azonban elvált Mészáros lányától, Ágnestől, és ezzel egy csapásra kegyvesztetté vált. A megrendelések elmaradoztak, cégei a fizetésképtelenség közelébe sodródtak. 2025 második felétől azonban ismét rendszeresen nyer közbeszerzéseket – most pedig egy 7,3 milliárdos tenderrel térhet vissza a nagypályára.
A két tenderen május 18-19-ig szerződéskötési moratórium van érvényben, így az új Tisza-kormánynak lehetősége van beavatkozni. Vitézy Dávid (a leendő közlekedési miniszter) már korábban jelezte, hogy átvilágítaná a Lázár János (volt építési és közlekedési miniszter) által hátrahagyott vasúti projekteket. A kérdés most az: vajon az új kormány is folytatja a NER-hez köthető körök gazdasági pozícióinak megerősítését, vagy végre átlátható versenyt teremt a magyar vasútépítésben?
A vasút, amelyet az 1970-es években újítottak fel utoljára
A felújítandó szakasz – Kőbánya-Kispest és Kőbánya-Teher között – nem egy forgalmas fővonal, de stratégiai jelentőségű. Itt haladnak át a Monor és Cegléd felé tartó személyvonatok, valamint a Debrecen-Nyíregyháza, illetve Kecskemét-Szeged felé tartó távolsági járatok, amelyek 5-10 percenként követik egymást. A szakasz legutóbbi átfogó felújítása még az 1970-es években történt, azóta többször is javították, de alapvető rekonstrukcióra szorul.
A MÁV a Kőbánya-Kispest és Kőbánya-Teher közötti felújítást szeretné elvégezni, Homlokék ezt nettó 4,4 milliárd forintért vállalták. A másik, 2,5 milliárdos tender a 100-as számú vasútvonal egy rövidebb szakaszát érinti. A két tender összértéke tehát 7,3 milliárd forint.
A NER-örökség és az új kormány próbatétele
A magyar adófizetők számára a tét nem kicsi: 7,3 milliárd forint sorsa forog kockán, és az is, hogy a jövőben ki építheti a magyar vasutat. Ha a Tisza-kormány komolyan gondolja a korrupcióellenes fellépést, itt az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem cselekedjen is. A szerződéskötési moratórium lehetőséget ad arra, hogy az új kormány felülvizsgálja a tendert, és ha szükséges, új eljárást írjon ki.
A kérdés azonban az is, hogy vajon a Tisza-kormány mennyire független a NER gazdasági hálózatától. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) és csapata eddig keményen bírálta a NER-t, de vajon hajlandóak-e szembeszállni azokkal a gazdasági érdekcsoportokkal, amelyek évtizedek óta meghatározzák a magyar gazdaságot? A Homlok-ügy kiváló teszt lehet: ha az új kormány hagyja, hogy a szerződést megkössék, az azt jelentené, hogy a NER-örökség tovább él. Ha viszont beavatkozik, azzal jelezheti, hogy új korszak kezdődik a magyar közbeszerzésekben.
Mi várható?
A következő hetekben dől el, hogy a Tisza-kormány mennyire veszi komolyan a korrupcióellenes fellépést. A Homlok-tender sorsa sokkal többet jelent 7,3 milliárd forintnál: ez a magyar gazdaság átláthatóságának és a NER-örökség felszámolásának próbaköve. Az új kormánynak lehetősége van bizonyítani, hogy nem csak a szavak szintjén akar változást, hanem a tettek szintjén is. A magyar adófizetők és a vasúton utazók milliói figyelik, mi lesz a következő lépés.