Ígéret vagy félreértés?
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkésze a Népszavának adott interjújában azt állította: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter informális egyeztetésen megígérte, hogy a Tisza-kormány támogatja a MET egyházi státuszának visszaadását. Iványi szerint a státusz rendezése a jelenlegi jogszabályi környezetben is megoldható, a MET jogászai már a határozati javaslatot is kidolgozzák, amelyet a kormánynak elég lesz átmásolnia egy másik fejléces papírra, és beterjeszteni a parlament elé. A lelkész abban is bízik, hogy ősztől a bezáratott budapesti és szegedi iskolájuk újraindulhat.
Tarr Zoltán azonban a Facebookon határozottan cáfolta az állítást: „A megjelent sajtóhírekkel ellentétben sem formális, sem informális egyeztetéseket nem folytattam Iványi Gáborral.” A miniszter reményét fejezte ki, hogy a minisztérium felállását követően le tudnak ülni, hogy megfelelő keretek között beszéljék meg a MET státuszát érintő problémákat, ne a sajtón keresztül.
A MET hosszú kálváriája
A MET-et a magyar állam 2011-ben fosztotta meg egyházi státuszától, amit 2013-ban egy per végén kaptak vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőlegesen is ki kellett volna fizetnie azt a pénzt, amit a MET akkor kapott volna, ha megmarad az egyházi besorolása. A hajléktalanszállókat, idősotthonokat, iskolákat működtető MET és a hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület helyzete azonban azóta sem rendeződött. A NAV elkezdte inkasszálni a MET, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola valamennyi intézményi bankszámláját.
Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek minősítette a MET egyházi státuszának megvonását, de a törvényes állapotot a Fidesz-kormány nem állította helyre. Iványi Gábor szerint az egyházi státuszok visszaállításához nem szükséges módosítani az egyházi törvényt, az a jelenlegi jogszabályi környezetben is megoldható.
Kommunikációs zavarok a Tisza-kormányban
Az ügy rávilágít a Tisza-kormány kommunikációs zavaraira és a vallásszabadság kérdésének kényes voltára. A két fél állítása ellentmond egymásnak, és egyelőre nem tudni, hogy a MET valóban visszakaphatja-e egyházi státuszát. Az biztos, hogy a kormányzatnak mielőbb tisztáznia kell a helyzetet, hogy a MET által működtetett intézmények – hajléktalanszállók, idősotthonok, iskolák – továbbra is zavartalanul működhessenek.
Tarr Zoltán a parlamenti meghallgatásán „kultúrbékét” ígért, és azt hangsúlyozta, hogy vége a politikai lojalitás korszakának a kultúrafinanszírozásban. A MET ügye azonban azt mutatja, hogy a szép szavakon túl konkrét lépésekre is szükség van a vallásszabadság és a civil szervezetek működésének biztosítása érdekében.
Következtetés
A MET egyházi státuszának visszaadása nem csupán jogi kérdés, hanem a vallásszabadság és a kormányzati hitelesség próbája is. A Tisza-kormánynak mielőbb egyértelművé kell tennie álláspontját, és meg kell tennie a szükséges lépéseket a MET helyzetének rendezésére. Ellenkező esetben a kormányzat hitelessége sérülhet, és a MET által működtetett intézmények – amelyek a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak nyújtanak segítséget – továbbra is bizonytalanságban maradnak.