A közvélemény nyomása az elnökön
A 21 Kutatóközpont május 9. és 13. között készített, ezer fős reprezentatív kutatása szerint a magyar választók 60 százaléka gondolja úgy, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek le kellene mondania. 52 százalékuk azt is támogatná, hogy a parlamenti többség távolítsa el hivatalából, ha magától nem távozna. A felmérés hibahatára +/- 3 százalékpont, a minta a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján súlyozva reprezentatív a teljes lakosságra.
A Tisza Párt szavazóinak 87 százaléka a lemondás mellett áll, míg a Fidesz szavazóinak 86 százaléka szerint Sulyoknak ki kellene töltenie mandátumát. A pártnélküliek és más pártok támogatói megosztottabbak: 57 százalékuk ellenzi az idő előtti távozást, 22 százalékuk bizonytalan. Érdekes adat, hogy a fideszesek 9 százaléka is örülne, ha Sulyok magától távozna.
A teljes mintában 52 százalék támogatja a köztársasági elnök megfosztását: ők lemondatnák Sulyokot, de ha ezt az államfő nem teszi meg, akkor helyeselnék, hogy a parlamenti többség távolítsa el őt a Sándor-palotából. Köztes állásponton van a társadalom 17 százaléka: 6 százalék Sulyok lemondását szükségesnek tartja, ám kifejezetten ellenzi, hogy a parlamenti többség megfossza az államfői tisztségtől. További 11 százalék nem tudott dönteni a lemondás vagy eltávolítás kérdésének legalább egyikében. 31 százalék azt szeretné, hogy az államfő ne mondjon le, és töltse ki a mandátumát.
Magyar Péter nyomása az államfőn
Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) már a választás estéjén lemondásra szólította fel az államfőt, és többször kilátásba helyezte, hogy a parlamenti kétharmados többséget kihasználva távolítanák el Sulyokot. Magyar Péter állítása szerint az elnök neki azt mondta személyes találkozásukkor, megfontolja a kérést. Az elnöki hivatal eddig annyit közölt: „A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.”
A kutatás szerint a Fidesz azon kampányüzenete, miszerint a Tisza-kormány háborúba sodorná az országot, egyre kevésbé hat: januárban még a fideszesek 57 százaléka hitt ebben, májusra ez 27 százalékra csökkent. Az összes választó körében mindössze 7 százalék tartja valószínűnek a háborúba lépést. Ez a változás jelentős része a Fidesz táborában zajlott le, hiszen más választói csoportok már korábban is csak nagyon kis arányban azonosultak az üzenettel.
Az elnöki intézmény jövője
A felmérés rávilágít arra, hogy a Tisza Párt kormányzásának első heteiben az elnöki intézmény körüli feszültség tovább éleződik. Sulyok Tamás eddig sejtelmesen kommunikált a terveiről, és bár a közvélemény nyomása erős, az Alaptörvény által biztosított jogi keretek között az elnök mandátuma védett. A kérdés az, hogy a Tisza Párt kétharmados többsége elegendő lesz-e az eltávolításához, vagy az elnök kitart a hivatalában.
A kutatás adatai szerint a Tisza Párt szavazóinak elsöprő többsége, 87 százaléka a lemondás mellett van, ami azt mutatja, hogy Magyar Péter miniszterelnök követelése erős bázistámogatást élvez. Ugyanakkor a Fidesz szavazóinak 86 százaléka kitart Sulyok mellett, ami a politikai törésvonalak mélységét jelzi. A pártnélküliek és más pártok támogatói között a bizonytalanok aránya 22 százalék, ami jelentős mozgásteret hagy a politikai erők számára.
Történelmi párhuzamok és tanulságok
A köztársasági elnök lemondatása nem példa nélküli a magyar történelemben, de mindig komoly alkotmányos és politikai feszültségekkel járt. A jelenlegi helyzetben a Tisza Párt kétharmados többsége lehetőséget ad az elnök eltávolítására, de az eljárás jogi és politikai következményei beláthatatlanok. A konzervatív értékrend szempontjából az elnöki intézmény stabilitása és méltósága alapvető fontosságú – a kérdés az, hogy a politikai nyomásgyakorlás nem ássa-e alá az államfői tisztség tekintélyét.
A kutatás egyúttal azt is mutatja, hogy a Fidesz háborús kampányüzenete veszített erejéből: míg januárban a fideszesek 57 százaléka hitt abban, hogy a Tisza-kormány háborúba sodorná az országot, addig májusra ez 27 százalékra csökkent. Ez arra utal, hogy a választók egy része kezdi reálisabban látni a Tisza Párt kormányzásának kilátásait, vagy a kampányüzenetek hatása gyengült.
Következtetések
A 21 Kutatóközpont felmérése egyértelművé teszi: a magyar társadalom jelentős része támogatná Sulyok Tamás távozását, de a vélemények erősen pártpolitikai alapon oszlanak meg. A Tisza Párt szavazói szinte egyöntetűen a lemondás mellett állnak, míg a Fidesz hívei kitartanak az elnök mellett. A bizonytalanok aránya a pártnélküliek körében magas, ami azt jelzi, hogy a kérdésben még nincs kialakult konszenzus.
Az elnöki intézmény jövője szempontjából kulcskérdés, hogy Sulyok Tamás hogyan reagál a nyomásra: ha lemond, azzal elismeri a Tisza Párt politikai fölényét, ha kitart, akkor hosszú hónapokig tartó alkotmányos csatározásra számíthat. A konzervatív értékrend szempontjából az lenne a kívánatos, hogy az elnöki intézmény méltósága és függetlensége megőrződjön, és a politikai csatározások ne gyengítsék az államfői tisztség tekintélyét.